Minél idősebbek, annál rosszabb az állóképességük a magyar diákoknak

Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.

  • Székács Linda

Folyamatosan javul a tanulók fittségi állapota a koronavírus-járvány alatti soha nem látott visszaesés óta, a magyar diákok negyede azonban még mindig túlsúlyos vagy elhízott - világítanak rá a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai.

A tíz éve indított, a tanulók fittségi állapotát felmérő NETFIT felmérést az előző tanévben 3702 iskola 654 014 tanulóján végezték el és rögzítették a testnevelést tanító pedagógusok fittségi adatokat a NETFIT informatikai rendszerében. Mindezek alapján az látszik, hogy bár az elmúlt években képest javult a helyzet a tanulók fizikai állapotát tekintve, még mindig van hova fejlődniük.

"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írja a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.

Az MDSZ szerint a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szoros összefüggésben állnak egymással. Az adatok szerint ugyanis az ország gazdaságilag fejlettebb területein kedvezőbb a fittségi mutatók alakulása; Budapesten és Vas vármegyében figyelhetők meg a lekedvezőbb fittségi adatok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legkedvezőtlenebbek.

A felmérés legkritikusabb területe és mutatója évek óta az állóképességi ingafutási teszt. Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak az aránya, akik elérik az egészségmegőrzéshez szükséges minimumszintet. Míg ugyanis az 5. évfolyamon még a diákok 67,3 százaléka tartozott az úgynevezett egészségzónába az ingafutás eredményei alapján, ez az arány a 8. évfolyamosok esetében már csak 58,1 százalék, 12. osztályban pedig alig 39,8 százalék.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.