Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.
Folyamatosan javul a tanulók fittségi állapota a koronavírus-járvány alatti soha nem látott visszaesés óta, a magyar diákok negyede azonban még mindig túlsúlyos vagy elhízott - világítanak rá a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai.
A tíz éve indított, a tanulók fittségi állapotát felmérő NETFIT felmérést az előző tanévben 3702 iskola 654 014 tanulóján végezték el és rögzítették a testnevelést tanító pedagógusok fittségi adatokat a NETFIT informatikai rendszerében. Mindezek alapján az látszik, hogy bár az elmúlt években képest javult a helyzet a tanulók fizikai állapotát tekintve, még mindig van hova fejlődniük.
"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írja a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.
Az MDSZ szerint a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szoros összefüggésben állnak egymással. Az adatok szerint ugyanis az ország gazdaságilag fejlettebb területein kedvezőbb a fittségi mutatók alakulása; Budapesten és Vas vármegyében figyelhetők meg a lekedvezőbb fittségi adatok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legkedvezőtlenebbek.
A felmérés legkritikusabb területe és mutatója évek óta az állóképességi ingafutási teszt. Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak az aránya, akik elérik az egészségmegőrzéshez szükséges minimumszintet. Míg ugyanis az 5. évfolyamon még a diákok 67,3 százaléka tartozott az úgynevezett egészségzónába az ingafutás eredményei alapján, ez az arány a 8. évfolyamosok esetében már csak 58,1 százalék, 12. osztályban pedig alig 39,8 százalék.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
