Minél idősebbek, annál rosszabb az állóképességük a magyar diákoknak

Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.

  • Székács Linda

Folyamatosan javul a tanulók fittségi állapota a koronavírus-járvány alatti soha nem látott visszaesés óta, a magyar diákok negyede azonban még mindig túlsúlyos vagy elhízott - világítanak rá a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai.

A tíz éve indított, a tanulók fittségi állapotát felmérő NETFIT felmérést az előző tanévben 3702 iskola 654 014 tanulóján végezték el és rögzítették a testnevelést tanító pedagógusok fittségi adatokat a NETFIT informatikai rendszerében. Mindezek alapján az látszik, hogy bár az elmúlt években képest javult a helyzet a tanulók fizikai állapotát tekintve, még mindig van hova fejlődniük.

"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írja a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.

Az MDSZ szerint a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szoros összefüggésben állnak egymással. Az adatok szerint ugyanis az ország gazdaságilag fejlettebb területein kedvezőbb a fittségi mutatók alakulása; Budapesten és Vas vármegyében figyelhetők meg a lekedvezőbb fittségi adatok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legkedvezőtlenebbek.

A felmérés legkritikusabb területe és mutatója évek óta az állóképességi ingafutási teszt. Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak az aránya, akik elérik az egészségmegőrzéshez szükséges minimumszintet. Míg ugyanis az 5. évfolyamon még a diákok 67,3 százaléka tartozott az úgynevezett egészségzónába az ingafutás eredményei alapján, ez az arány a 8. évfolyamosok esetében már csak 58,1 százalék, 12. osztályban pedig alig 39,8 százalék.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.