Ennyit a heti öt tesiről - minden negyedik magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott

Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.

  • Székács Linda

A fiúk 19, a lányok 15 százaléka túlsúlyos, 10 és 8 százalékuk pedig elhízott a NETFIT 2024/25-ös adatai szerint.

A diákok fittségi állapotát mérő felméréseket az előző tanévben mintegy 3744 iskola 664 457 tanulóján végezték el 2025. január 9. és május 9. között.

Ennek során felmérték az 5-12. osztályos diákok;

  • testtömegindexét,
  • testzsírszázalékát,
  • állóképességét (ingafutás)

volt továbbá

  • ütemezett hasizomteszt,
  • törzsemelés,
  • kézi szorítóerő mérése,
  • fekvőtámasz teszt,
  • helyből távolugrás,
  • hajlékonysági teszt.

Nincs javulás tavalyhoz képest

Testtömegindex alapján a 2024/25-ös eredmények szerint nincs érdemi javulás sem a fiúk, sem a lányok eredményeiben az előző tanévhez képest. A fiúk esetében 0,2 százalékponttal csökkent az egészségóna-arány, a lányok esetében nem változott.

A testzsírszázalék-eredményekből pedig látszik, hogy az egészségzónába került értékek relatív gyakorisága a fiúk esetében 67,0% (5. évf.) és 73,5% (12. évf.) között alakul. A lányoknál ezek az értékek 65,7% (11.évf.) és 71,7% (6. évf.) között találhatók.

 

Képernyőkép/Netfit

Elhízott kategóriába a 5. évfolyamos fiúk (7,7%) és a 12. évfolyamos lányok (13,2%) közül tartoztak a legtöbben, a 7. évfolyamtól kezdve pedig folyamatosan nő az elhízott lányok aránya - mindezt a mindennapos iskolai testnevelés ellenére, amiből kettőt tavaly óta már

csak a versenysportolóknak engednek el.

A jelentésben hozzáteszik, hogy vármegyei bontásban a testtömegindex esetében Budapesten kerültek a legkevesebben (5,4%) az elhízott kategóriába, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legtöbben (13,2%).

Az egészségzónát elérők közé Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből kerültek be a legkisebb (67,3%), míg Budapesten a legnagyobb arányban

Az eredmények tükrében a mindennapos testnevelésórák mellett további, célzott és komplex, mozgásalapú egészségfejlesztési iskolai és diáksportprogramok megvalósítása szükséges a következő években – a Covid–19 járvány miatti fizikai inaktivitási krízis miatt különösen – a kedvezőtlen tendenciák visszafordítása és a kedvező eredmények megtartása érdekében

- írják.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.