• igazolt sportoló
• van versenyengedélye
• sportszervezet igazolja az edzéslátogatást
• vagy ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) akkor azzal indokolta a döntést, hogy „a mindennapos testnevelés kiváltására szolgáló sportszervezeti igazolások nem mindig fedték le tényszerűen azt, hogy a tanuló hetente kétszer részt venne a sportegyesületi edzéseken, azaz a nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”.Ez pedig szerintük a NETFIT-felmérés eredményein is látszott. A legutóbbi például arra mutatott rá, hogy a magyar diákok negyede még mindig túlsúlyos vagy elhízott, és minél idősebbek, annál rosszabb az állóképességük.

"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írta akkor a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.

Elveszi a sportolás örömét

Hogy a legutóbbi NETFIT felmérés és a mindennapos testnevelés szigorítása óta fittebbek lettek-e a diákok, arra egyelőre nincs válasz. A szülők visszajelzései szerint azonban a mindennapos iskolai sport épp az ellenkezőjét éri el annak, ami a célja lenne: meggyűlölteti a diákokkal a testmozgást és elveszi az időt attól, hogy valami olyan sportot űzzenek, amiben örömüket lelik.

,,Az én lányom jár néptáncra heti kétszer, plusz lovagolni, és járt/járna úszni is, de egyiket sem egyesületben, így kötelező neki heti két délutáni tesi a suliban. Úgy, hogy van, amikor van hetedik órája is! Elsőben! Így nem fog járni úszni, mert szerencsétlen mire hazaesik, már teljesen kész van. Úgyhogy sok értelmét nem látom, a plusz órák elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - írta egy szülő az Eduline mindennapos testnevelésről szóló Facebook-bejegyzése alatt.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: a mindennapos testnevelés alaposan belerondít a diákok órarendjeibe is. Vannak iskolák, ahol emiatt szinte minden nap nulladik órával kezdenek a diákok, mert ekkora tudják időzíteni a testnevelést, amit után még sok esetben 6-7-8 tanítási óra, 11. osztályos és végzős középiskolások esetében fakultációk követnek. Nem beszélve az olyan iskola utáni elfoglaltságokról, mint például a zeneiskola, korrepetálás, vagy amiről a fentebb említett szülő is beszélt: egy olyan sport, amit a diák választ, amit élvez és ami nem feltétlen arról szól, hogy 2-3 osztálynyi gyereket zsúfolnak egy fülledt tornaterembe, futtatnak az udvaron esőben, hóban, szélben, vagy lépcsőztetnek a gyakran lerobbant, régi épületek csúszós lépcsőin.

Túlmozgásos a gyerekem, de a tesit nem szereti. Pont azért, mert ott is elvárások vannak. Miért nem lehet ez egy kötetlen dolog? Ahol a lényeg, hogy mozogjanak. Legyen az foci vagy röplabda... Miért elvárás, hogy egy harmadikos gyerek tudjon fejen állni, kötélre mászni, stb? Előző tanévben a lányom nem egyszer sírt, mert nem ment neki a fejenállás. És ezáltal meg is utálta a tornaórákat. De egyébként én is soknak találom a mindennapi tornaórát

- osztotta meg velünk egy másik édesanya, Éva.

Andrea pedig arról számolt be, hogy a fia eleinte heti kétszer járt karatézni, aztán - mivel az iskolában minden nap lefárad - már csak egyszer, mostanra pedig már egyszer sem.

A diákok sporttól való elkedvetlenedése egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adataiban is látszik. Mint ahogyan arról tavaly írtunk is, a 2022/2023-as tanévhez képest 2024-re egy év alatt közel 3000 fővel, mintegy 156 ezer főre csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik valamilyen iskolai sportkörbe járnak általános- és középiskolákban. Bár az adatok összehasonlítása korlátozott a KSH szerint, azért érdemes megjegyezni, hogy a 2010/2011-es tanévben ugyanez a szám még 383 964 volt.

A megfelelő feltételek sincsenek megteremtve

A szülők szerint amellett, hogy a diákok nem olyan sportokat űznek ezeken a tanórákon, amiket élveznek és amikhez kedvük van, a megfelelő feltételek, a tárgyi- és tantermi felszereltség sem áll rendelkezésre számos iskolában ahhoz, hogy a mindennapi testnevelés órák élvezetesek, vagy legalább kevésbé kellemetlenek legyenek. Ha maga a sport nem is feltétlen, akkor az utána következő tanórák, amiket izzadtan kell végigülniük.

"Kell a testmozgás de meg kellene lennie megfelelő feltételeknek is! Gondolok itt arra, hogy elmegy otthonról a gyermek tiszta, frissen mosott ruhában, jól leizzad a 0. órába, se lezuhanyozni, de normálisan visszaöltözni - időhiány miatt - nem tud, és úgy kell végig tölteni az iskolai napot! Amikor pedig bemegy a tanár az osztályterembe és azt mondja, nyissatok ablakot mert büdös van, az nem véletlen! Van, aki ezt nem fogja fel olyan tragikusan, de aki egy kicsit is igényes magára és a környezetére, az igen" - írta Edina.

Nem ő volt az egyetlen, aki a nem létező zuhanyzási lehetőségre és az időhiányra panaszkodott. Ezt a problémát sokan megjegyezeték, ahogyan azt is, hogy a nap közepére ékelt testnevelés órák miatt a tanulóknak arra sincs lehetőségük, hogy normálisan megebédeljenek, mert az átöltözés elveszi a rendelkezésre álló időt.

Viszaállítanák a "régi" rendszert és megszüntetnék az osztályozást

Az esetek többségében ugyanakkor sem a szülőknek, sem a diákoknak magával a testnevelés órával van problémájuk, hanem annak gyakoriságával és milyenségével.

Mozgásra szükség van, de nem arra, hogy a terem állandó foglaltsága miatt 40 és -10 fokban is az udvaron fussanak egész órán. 40 fokban elájulnak a melegtől a tűző napon, -10-ben megfáznak

- írta Renáta.

A legtöbben - ha tehetnék - visszaállítanák a régi rendszert, vagyis azt, hogy a kötelező ötből két testnevelés óra kiváltható legyen abban az esetben, ha a diák egyébként is részt vesz valamilyen testmozgással járó foglalkozáson. Mindemellett számos szülő azt is megjegyezte; jó lenne végre felismerni, hogy ezeken az órákon a testmozgáson van a lényeg, nem pedig a teljesítményen; vagyis azon, hogy mekkorát tud hajítani vagy ugrani egy diák, és hogy tud-e kézilabdázni, focizni vagy kosárra dobni.

A testnevelés készségtárgy, ezért tilos lenne eredmények alapján osztályozni. A hal nem mászik fára, de jól úszik... ki ebben jó, ki abban. Az lenne fontos, hogy az egészséges és rendszeres mozgást szeressék a gyerekek, aki pedig tehetséges valamiben, az úgyis kiderül, és mehet komoly edzésekre. De amíg a tesi nyűg fizikailag is, időben is, térben is (nincs rá sem elég tanóra, sem hely), és megalázzák a gyerekeket, mert valamely mozgásformában nem jól teljesítenek, addig "ott rohadjon meg, ahol van"... ennek semmi értelme. Sőt! Minél jobban megutáltatják a gyerekekkel a tesi órákon a mozgást, annál dacosabbak lesznek felnőttként is bármit mozogni az egészségük érdekében - fejtette ki Márta.