Minél idősebbek, annál rosszabb az állóképességük a magyar diákoknak

Bár a pandémia óta javult a tanulók fittségi állapota, még mindig nem éri el a korábbi szintet. Negyedük továbbra is túlsúlyos a NETFIT 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai szerint.

  • Székács Linda

Folyamatosan javul a tanulók fittségi állapota a koronavírus-járvány alatti soha nem látott visszaesés óta, a magyar diákok negyede azonban még mindig túlsúlyos vagy elhízott - világítanak rá a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2023/24-es tanévre vonatkozó adatai.

A tíz éve indított, a tanulók fittségi állapotát felmérő NETFIT felmérést az előző tanévben 3702 iskola 654 014 tanulóján végezték el és rögzítették a testnevelést tanító pedagógusok fittségi adatokat a NETFIT informatikai rendszerében. Mindezek alapján az látszik, hogy bár az elmúlt években képest javult a helyzet a tanulók fizikai állapotát tekintve, még mindig van hova fejlődniük.

"A Covid–19 pandémia okozta inaktivitási krízis, az iskolalátogatás és a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása nagymértékben hatással volt a tanulók fittségi állapotára, soha nem látott visszaesést okozva. A 2023/2024. tanévben, három évvel a pandémiát követően azonban jól látszik, hogy országos átlagban folyamatosan növekszik az egy adott iskola tanulóinak fittségi állapotát bemutató úgynevezett Intézményi Fittségi Index (IFI) értéke. Ez a statisztikai mutató azonban még nem érte el a pandémia előtti szintet" - írja a honlapján a Magyar Diáksport Szövetség.

Az MDSZ szerint a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szoros összefüggésben állnak egymással. Az adatok szerint ugyanis az ország gazdaságilag fejlettebb területein kedvezőbb a fittségi mutatók alakulása; Budapesten és Vas vármegyében figyelhetők meg a lekedvezőbb fittségi adatok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legkedvezőtlenebbek.

A felmérés legkritikusabb területe és mutatója évek óta az állóképességi ingafutási teszt. Az életkor előrehaladtával egyre csökken azoknak az aránya, akik elérik az egészségmegőrzéshez szükséges minimumszintet. Míg ugyanis az 5. évfolyamon még a diákok 67,3 százaléka tartozott az úgynevezett egészségzónába az ingafutás eredményei alapján, ez az arány a 8. évfolyamosok esetében már csak 58,1 százalék, 12. osztályban pedig alig 39,8 százalék.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.