Átlagosan 10-20 percük van a magyar diákoknak arra, hogy megebédeljenek - derül ki az Eduline által indított nem reprezentatív felmérésből. Ennyi idő alatt a tanulók többségének csak arra van ideje, hogy belapátolja a kapott ételt, vannak viszont, akik rosszabbul járnak: bezár a menza, mire jut idejük arra, hogy ebédeljenek.
Az ebédidő rövidsége évek óta visszatérő probléma a közoktatásban és közétkeztetésben. Ennek hosszúságát a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló hatályos Emmi rendelet szerint az intézmények maguk határozzák meg a házirendjükben, a sűrű időbeosztás, a zsúfolt órarendek azonban a legtöbb esetben csak 5-20 perces szüneteket tesznek lehetővé, és nem sokkal jut több idő az ebédszünetre sem.
A lapunknak nyiltkozó szülők szerint a gyerekeiknek ennyi idő alatt kell lemenniük az ebédlőbe, kivárni, hogy sorra kerüljenek, elfogyasztani az ételt, szükség esetén mosdóba menni, majd visszatérni a tanterembe és előkészülni a következő tanórára.
Kb 20 perc. Lemegy. Sorba áll. Kiszolgálják. Megeszi. Leadja a tálcát. Ha a konyhásak tempósan dolgoznak, akkor belefér a szünetbe. Ha nem, akkor késnek az óráról
- írta egy érintett.
Egy másik szülő szintén arról számolt be, hogy a gyerekének 20 perce van az étkezésre, ami miatt kapkodnia kell. Volt, aki azt is megjegyezte, hogy az iskolai kapkodva evés a gyereke otthoni étkezési szokásain is meglátszódik; sokszor rá kell szólni, hogy lassabban fogyassza az ételt.
Míg azonban a második fogást még csak-csak belapátolják, a levest sokaknak nincs is esélye elfogyasztani, mivel azt Enyedi Csaba, a közétkeztetésért felelős HunGast kommunikációs igazgatója szerint az élelmiszerbiztonsági szabályoknak megfelelően 63 fokosnál melegebben, forrón adják, ilyen rövid idő alatt azonban nem hűl ki.
"A kisgyerek nem tudja a levest lehűteni fújással sem annyira ennyi idő alatt, hogy könnyedén elfogyaszthassa, hiszen néhány perc alatt nem hűl ki. Pár kanállal eszik belőle, de már nincs sok ideje, gyorsan áttér a levesnél egyébként lényegesen táplálóbb, tehát egy fejlődő szervezet számára élettani szempontból sokkal fontosabb főfogásra. Abból eszik amennyit tud, aztán már rohan is tovább a következő órára" - válaszolta az Eduline kérdésére.
Enyedi szerint mindezek alapján a szülők panasza nem alaptalan. Egyetért azzal, hogy a hagyományos - tehát nem szabadszedéses - tálalást alkalmazó magyar iskolákban a diákoknak egyszerűen nincs idejük megenni az ebédet, élvezni azt pedig pláne nem. Pedig fontos lenne, hogy a diákok nyugodt körülmények között tudják elfogyasztani az ebédet, hiszen ez az emésztés és a tápanyaghasznosulás szempontjából is fontos.
Vannak, akik pórul járnak
A szülők visszajelzései szerint az alsó tagozatos gyerekek jellemzően szerencsésebbek, mint az idősebb, felső tagozatos társaik, hiszen általában korábban, többnyire az 5. óra után ebédelhetnek és még ha kapkodva is, de legalább jut valamennyi idejük az ebéd elfogyasztására. Az idősebb diákok azonban később kerülnek sorra; vannak például, akik csak a 7. óra után mehetnek ebédelni, ebben az esetben viszont gondot okozhat a menza nyitvatartása.
Egy érintett diák szülője például azt írta, mire a gyereke leér az ebédlőbe, addigra a menza jellemzően bezár, így hiába fizetik az étkezési díjat, vannak olyan napok, amikor nem kap meleg ételt. De hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik, hatodik osztályos diák édesanyja is, aki az Eduline kérdéseire válaszul azt írta: a gyerekének heti háromszor van 7 tanórája. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 14:45-re ér az ebédlőbe, ilyenkor viszont már zár a menza, a konyhai dolgozók elküldik.
Vannak, akik emiatt inkább lemondták a menzát, míg mások otthonról hozott szendvicsekkel, rágcsálnivalókkal húzzák ki a napot. A szülők többsége azonban egyetértett abban: függetlenül attól, hogy van-e idejük ebédelni vagy nincs nincs, a közétkeztetésben részesülő gyerekeik nagy többsége szinte mindig éhesen megy haza. Az idő rövidsége mellett rendszeresen panaszkodnak a kapott ételek minőségére is. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Zoltai Anna, a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke korábban már elmondta az Eduline-nak, hogy a felszolgált ételeknek szigorú szabályoknak, többek között a "sórendeletként" elhíresült, néhány évvel ezelőtt bevezetett szabályozásnak kell megfelelniük, ami előírja, hogy mennyi sót használhatnak a szakácsok az ételek ízesítéséhez.
A svédasztal lehet a megoldás
Svédországi tapasztalatokra hivatkozva 2023 tavaszán indította el - akkor még kísérleti projektként - a szabadszedéses, azaz svédasztalos menzát 24 magyarországi iskolában a HunGast. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos menzával ellentétben a diákok két főfogás közül választhatják ki, hogy melyikből szeretnének fogyasztani; abból maguk szedhetnek.
Ez kezdetben nagyjából 5 ezer iskolást érintett, majd a számuk 12 ezerre bővült és jelenleg is növekszik a hagyományos étkeztetésről a szabadszedéses menzára átálló iskolák száma. Legutóbb például Budapest II. kerületének számos intézménye csatlakozott a programhoz, aminek köszönhetően Páger Zsolt, a HunGast üzletfejlesztési igazgatója korábban úgy nyilatkozott:
"A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. A svédasztalos étkeztetésben a gyermekeket meg lehet tanítani arra, hogy ne pazarolják az élelmiszert, mindig annyit szedjenek, amennyiből nem marad semmi. A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna."
Enyedi Csaba, a vállalat kommunikációs igazgatója szerint a szabadszedéses menza az ebédidő rövidségéből származó problémákra is megoldást jelenthet. Ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta; vannak olyan intézmények, ahol a leves, vagy 100%-os gyümölcslé és a kétféle főétel mellett saláta vagy gyümölcs is elérhető az erre a célra kialakított pultokon a diákok számára. Itt ráadásul szabadon kóstolható és fogyasztható bármelyik fogás, bármilyen megelőző adminisztrációs tehertől mentesen, sorbanállás nélkül, így pedig lényegesen több idő marad az evésre.
"Az ételekből akár többször is szabad szedni, sőt, mindenkit arra bíztatunk, hogy inkább szedjen többször, csak azt kérjük, hogy az étkezés végén legyen üres a tányér! A tapasztalatunk az, hogy azon intézményekben, ahol ezt bevezettük, ott az eseteként rövidebb étkezési idővel is nagyságrendekkel jobb fogyási mutatókat érhetünk el" - tette hozzá.
