Jelenleg körülbelül 12 ezer gyerek részesül szabadszedéses, vagyis svédasztalos étkeztetésben, szeptembertől azonban még több iskolán tesztelhetik a svédországi mintára kitalált menzai étkeztetést, ami később akár általános is lehet. Az étkeztetés "próbaüzemének" kiterjesztéséről néhány nappal ezelőtt számolt be az ország egyik legnagyobb étkeztetője, a HunGast, amivel kapcsolatban Páger Zsolt, a cég üzletfejlesztési igazgatója akkor azt mondta:

"A kezdeményezés egyik legjelentősebb eredménye, hogy az ételmaradék mennyisége majdnem a felére csökkent. A svédasztalos étkeztetésben a gyermekeket meg lehet tanítani arra, hogy ne pazarolják az élelmiszert, mindig annyit szedjenek, amennyiből nem marad semmi. A visszajelzésekből ítélve ott a legsikeresebb a rendszer, ahol a pedagógusok segítenek a szemléletformálásban. Erre nagy szükség is lenne, hiszen Magyarországon a közétkeztetésben az étel 27 százalékából lesz hulladék, vagyis az évi 200 ezer tonnából több mint 50 ezer tonna."

A szülőknek vannak fenntartásaik

Az élelmiszeripari hulladékok csökkentésének szempontjából mindenképp remek kezdeményezésnek hangzik a svédasztalos menza, a témát azonban az Eduline-hoz érkezett szülői visszajelzések szerint a szülők egyelőre fenntartásokkal kezelik, kifogásolva többek között a menzákon felszolgált ételek minőségét és a menzák tisztaságát is.

"Ha az étel rossz, mindegy, hogy magunk válasszuk, vagy elénk rakják"

- jegyezte meg az egyik szülő, egy másik édesanya pedig hozzátette: először az étel minőségén, majd annak az árán, végül pedig a menzák tisztaságán kellene javítani, és csak azt követően beszélni a svédasztalos étkeztetés lehetőségéről.

A felszolgált ételek minőségének "kritizálása" ugyanakkor szinte állandó téma, amivel kapcsolatban a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, Zoltai Anna a lapunknak korábban azt mondta: a felszolgált ételeknek szigorú szabályoknak, többek között a "sórendeletként" elhíresült, néhány évvel ezelőtt bevezetett szabályozásnak kell megfelelniük, ami előírja, hogy mennyi sót használhatnak a szakácsok az ételek ízesítéséhez.

A szövetség elnöke akkor azt is hozzátette: a szülők által fizetett díjak az ételek és annak elkészítésének költségeit csak kis részben fedezik - általában csak a nyersanyagárakat - míg a többit, például a dolgozók béreit, a vizet, az áramot, és a szemétszállítás költségeit általában az önkormányzatok vagy az állam vállalják át.

A felszolgált ételekkel kapcsolatban Enyedi Csaba, a HunGast kommunikációs igazgatója az Eduline kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy a cégnél tisztában vannak azzal, hogy az ízlés szubjektív dolog, ugyanakkor az általuk elkészített ételeket szakemberekkel egyeztetve, minőségi alapanyagokból készítik.

"A Hungast cégcsoport étlapjait gasztronómiai igazgatónk irányítása mellett felkészült dietetikusaink közreműködésével készítjük, szem előtt tartva a hagyományos magyar ízeket, a területi sajátosságokat, a szezonalitást, valamint a fogyasztói elvárásokat"

- mondta.

Enyedi azt is hozzátette, hogy az étlap szerkesztésekor figyelembe veszik a közétkeztetésre vonatkozó kormányrendelet azon leírásait is, ami tartalmazza az egy adagra vonatkozó felhasználandó nyersanyagok mennyiségét és az adagolási útmutatót, továbbá korcsoportonként meghatározza nemcsak a napi energiaszükségletet, de egyes élelmiszerek felhasználási gyakoriságát is

Egy másik érintett szülő ugyanakkor nem biztos abban, hogy valóban csökken majd a hulladék mennyisége a szabadszedésnek köszönhetően, szerinte ugyanis Magyarországon a svédasztalos étkezésnek nincs kultúrája, és "ami ingyen van" - például az "all you can eat" típusú éttermekben - abból életkortól függetlenül a többszörösét szedik maguknak az emberek, így az étel egy része továbbra is a kukában landol.

"Ha jó lenne az étel minősége, akkor elképzelhető, hogy a nagyobb kiszedett adagot tényleg megennék a gyerekek, de így szerintem csak a felesleges pancsolás megy majd" - tette hozzá.

Mások ugyanakkor már bizakodóbban állnak a lehetőséghez. Egy Budapesten élő édesanya például azt írja; a harmadikos gyereke 5-ből 3 alkalommal nem eszi meg a menzán felszolgált ételeket, és a legtöbbször csak "a tésztát kaparja ki magának", ha viszont lenne választási lehetősége, talán többször tudna valami olyat választani, amit szívesen fogyaszt. Ezt támasztják alá a HunGast eddigi tapasztalatai is: azok az ételek, amelyek eddig határozottan a „nemszeretem” kategóriába tartoztak, és gyakran meg sem kóstolták, most kifejezetten jól fogynak.

Érkezett visszajelzés egy vegetáriánus családtól is, akik bár egyelőre nem részesülnek a szabadszedéses étkezés lehetőségében, örülnének neki, ha bevezetnék azt az iskolájukban, mert a vegetáriánus gyerekeknek jelenleg nincs lehetősége húsmentesen étkezni és csak köretet - például főzeléket - enni hús nélkül. A svédasztalnak köszönhetően viszont szedhetnének többet a köretből, a húst pedig, amit nem fogyasztanak el, megehetné valaki más ahelyett, hogy kidobnák.

A HunGast munkatársa szerint a szabadszedéses étkeztetésben részesülő gyerekek jelenleg egyféle leves és kétféle főétel közül választhatnak, de egy hideg szortiment is a kínálat része, ami jellemzően salátákat és egyéb zöldségeket, továbbá felvágottakat, sajtot, lekvárt és kenyeret tartalmaz. Ez azoknak is lehetőséget biztosít tehát, akiknek egyik felszolgált melegétel sem szimpatikus, az pedig a szülők számára is mindennél fontosabb (még a pazarlás csökkentésénél is) hogy a gyerekek jól lakjanak az iskolában, ez ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy több órán keresztül figyelni tudjanak az órákon.

Nem jut elég idő enni

A szülők által egy másik gyakran emlegetett probléma az ebédidő rövidsége is, és hogy a gyerekek nem akkor esznek, amikor szeretnének, hanem akkor, amikor rájuk kerül a sor.

"Akire éppen az ötperces szünetben kerül a sor, az így járt"

- mondta az egyik anyuka, aki szerint célszerű lenne azt is elfelejteni, hogy a levest tűzforrón tálalják, hiszen mire az ehetőre hűl, indulni kell órára.

Aggodalmat kelt továbbá a szülőkben az is, hogy mivel nem egyszerre étkezik az összes gyerek, a későn érkezőknek már nem jutna mindenből. Ha pedig ezek a diákok csak a kevésbé kedvelt ételek közül választhatnak, akkor a maradék választék nagy eséllyel ugyanúgy a kukában landolna. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek éhesen mennének vissza a délutáni óráikra vagy épp a napközibe, ha viszont mindenből többet főznének, hogy biztos maradjon mindenkinek minden, az a pazarlást sem csökkentené.

Egyes szülők szerint erre jó megoldás lehetne, ha svédasztal helyett előre tudhatnák, hogy melyik nap milyen ételekből választhatnak a gyerekek, és mindenki előre jelezhetné, hogy melyiket kéri. Ezt meg lehete oldani például egy hetente küldött papíralapú, vagy esetleg online kérdőív formájában is. Igaz, kicsit több erőfeszítést igényelne, mint a svédasztal, de tudunk olyan intézményekről, ahol az étkeztető - magán - így megy elébe a pazarlásnak és nem utolsó sorban a gyerekek is olyat ehetnek a menzán, amit szeretnek.