A legtöbb szülő az elmúlt napokban kapta meg gyerekei szeptemberi "menzacsekkjét": van, aki havi kétezer, más 11 ezer forinttal fizet többet az iskolai étkeztetéséért, mint az előző tanévben. A menzaárakat az infláció, az elszálló élelmiszer- és energiaárak is hajtják fölfelé, sok cégnél ráadásul emelni kellett a dolgozók bérét, a magasabb benzinárak miatt pedig többe kerül a kiszállítás is.
Az előző félévben még „csak” 9000 forintot fizettek havonta az ebédért, a szeptemberi csekken viszont már 12 300 forint szerepel – írta az Eduline kérdésére egy szülő, akinek középiskolás gyereke Győrben tanul. Az egyik budapesti általános iskola alsó tagozatán eddig havonta 21 500 forintot utaltak a napi háromszori étkezésért, mostantól ugyanez 26 ezer forintba kerül. Egy másik olvasónk azt írta, náluk eddig 1200 forint volt a napi három étkezés, de már téjékoztatták őket arról, hogy az új ár 1800 forint – vagyis az eddigi 27 ezer forintos helyett 35-36 ezer forintos számlával kalkulálhatnak.
A napokban kapták meg a szülők a szeptemberi „ebédcsekket” – az Eduline Facebook-oldalára érkező kommentek alapján az összeg sok helyen jóval magasabb, mint az előző tanévben. Van olyan iskola, ahol mindössze néhány száz forint a különbség, máshol több ezer forinttal emelkedtek az étkezési díjak. Nem véletlenül: az élelmiszer- és az energiaárak robbanásszerű emelkedése, az infláció, sőt a vendéglátásban tapasztalható bérigények fölfelé hajtják az árakat, még nehezebb helyzetbe hozva a közétkeztetőket.
A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége szerint a közétkeztetésben nagyjából 30 százalékos áremelés várható. Ez azt jelenti, hogy ha az előző félévben a menza napidíja 1200 forint volt egy iskolában, akkor ez az ár szeptembertől körülbelül 500 forinttal lesz magasabb.
|
A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Horn György az Eduline-nak azt mondta, az iskolával leszerződött cég eddig 1500 forintos napi áron biztosította az étkeztetést a diákoknak, idén a díj azonban már megközelítené a 3000 forintot, amit az intézmény már nem vállal.
Cikkünk megjelenése után az AKG-val szerződésben lévő közétkeztetési cég vezetője az Eduluine-nak azt írta: az előző tanévben 1480 forintért biztosítottak egy háromfogásos ebédet, összekapcsolva egy komplex pedagógiai programmal, amelyről sok helyen lehetett olvasni (Mezna). "Ettől a tanévtől 2145 forintért kínáltunk egy szintén háromfogásos ebédet, amely összeget az iskola nem fogadott el" - írták.
|
Zoltai Anna, a szövetség elnöke szerint ez az áremelés egyelőre lefedi a nyersanyagárakat – amelyek 50-60 százalékkal magasabbak a korábbi félévhez képest –, de mivel a szakértők előrejelzései alapján a drágulásnak még közel sincs vége, az is előfordulhat, hogy tanév közben is szükség lehet további áremelésre. Főként mivel az az ár, amelyet a szülők fizetnek, közel sem fedezi az étel elkészítésének teljes költségét.
„Van az alapanyag- és nyersanyagköltség, a dolgozók bére, továbbá az üzemeltetéshez szükséges rezsiköltségek, mint például az áram, a víz, a szennyvíz, a szemétszállítás és az üzemanyagár” – sorolta Zoltai Anna. Mindezekből a szülők csak a nyersanyagárat fizetik, amelynek az összege településenként változhat, és változik is attól függően, hogy milyen nyersanyagárakat és dolgozói béreket állapítanak meg. Az összes többi költséget vagy a helyi önkormányzatok, vagy az állam vállalja át, enélkül tehát a zömében 400-1200 forintos napi ár családokra eső része sokkal magasabb lenne.
Nem csak az élelmiszerek drágulnak
Enyedi Csaba, a HunGast kommunikációs igazgatója szerint a közétkeztetés árának emeléséhez az is nagyban hozzájárul, hogy a szolgáltatóknak vissza kell csábítaniuk a nyári időszak alatt más cégeknél munkát vállaló dolgozóikat, mivel a szektor eleve létszámhiánnyal küzd. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, jobb fizetéseket kell kínálniuk, hiszen a drágulás a munkavállalók életét is érinti. Emellett törekedniük kell a bérfeszültség elkerülésére, és a meglévő kollégák fizetését is emelni. Ezt viszont csak csak akkor tehetik meg, ha a partnereik is elfogadják a díjemelést.
A hozzávalókon mindenesetre nem tudnak és nem is akarnak spórolni – erősítette meg mindkét interjúalanyunk. Zoltai Anna szerint akkor sem tudnának más élelmiszereket használni, ha akarnának, hiszen rendelet írja elő, mi milyen rendszerességgel kerülhet a tányérra. „Most mindenki próbálkozik, miközben a nagyon nehéz gazdasági helyzet mellett a közétkeztetőknek rengeteg előírásnak és követelménynek kell megfelelniük” – mondta.
A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elnöke szerint az utóbbi néhány évben egyébként is „divat lett a menzát szidni”, főként a „sórendelet” néven elhíresült, pár évvel ezelőtt bevezetett szabályozásnak köszönhetően, amely pontosan előírja, hogy mennyi sót használhatnak az ételek ízesítéséhez.
Mentes menük: eddig is veszteséges volt
A speciális étkeztetést igénylő diákok ellátása még komolyabb fejtörést okoz a cégeknek. Nem csak azért, mert ehhez külön konyhát kell működtetniük, hanem mert a jogszabályok alapján ugyanazon az áron kell adniuk ezeket az ételeket, mint a normál menüt – miközben a „mentes” ebédek jellemzően jóval drágább alapanyagokból készülnek. Ráadásul egyre nagyobb a valamilyen ételallergia vagy -érzékenység miatt speciális menüt kérők aránya is.
Bár Enyedi Csaba szerint ez eddig is óriási ráfizetéssel járt a közétkeztetőknek, hiszen a térítési díj a szülők számára államilag támogatott, viszont az intézményfenntartók csak ritkán állják az étkeztetési szolgáltatók többletköltségeit.
