Svédaszatalos menza lesz több II. kerületi iskolában

A rendszer egyelőre teszt jellegű, de ha minden jól megy, akkor a kerület többi intézményében is bevezethetik.

  • Rodler Lili

„Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben – Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban állás, több idő az ebédre” – írja Őrsi Gergely polgármester Facebook-posztjában.

A tesztjelleggel induló rendszert először a Móricz Zsigmond Gimnáziumba, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, illetve a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban vezetik be.

 

Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben - Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban...

Posted by Őrsi Gergely on Tuesday, March 4, 2025

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki.

A II. kerületben viszont a pozitív eredményekből kiindulva beálltak a svédasztalos menzarendszer mögé. A kerület polgármestere kiemelte, hogy a közétkeztetés szervezésével az önkormányzat fog foglalkozni. „A szabadszedéses menza lényege, hogy nem előre kimért adagokat kapnak a gyerekek, hanem ők választanak, és maguknak szedhetnek kedvük szerint.” – tette hozzá a Facebook-bejegyzésben, majd hangsúlyozta, hogy „ahol ilyen, vagy ehhez hasonló rendszert vezettek be, átlagosan majdnem a tizedére esett vissza az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.