Svédaszatalos menza lesz több II. kerületi iskolában

A rendszer egyelőre teszt jellegű, de ha minden jól megy, akkor a kerület többi intézményében is bevezethetik.

  • Rodler Lili

„Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben – Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban állás, több idő az ebédre” – írja Őrsi Gergely polgármester Facebook-posztjában.

A tesztjelleggel induló rendszert először a Móricz Zsigmond Gimnáziumba, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban, illetve a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban vezetik be.

 

Hamarosan indulhatnak a szabadszedéses (svédasztalos) menzák a II. kerületben - Kevesebb ételmaradék, rövidebb sorban...

Posted by Őrsi Gergely on Tuesday, March 4, 2025

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki.

A II. kerületben viszont a pozitív eredményekből kiindulva beálltak a svédasztalos menzarendszer mögé. A kerület polgármestere kiemelte, hogy a közétkeztetés szervezésével az önkormányzat fog foglalkozni. „A szabadszedéses menza lényege, hogy nem előre kimért adagokat kapnak a gyerekek, hanem ők választanak, és maguknak szedhetnek kedvük szerint.” – tette hozzá a Facebook-bejegyzésben, majd hangsúlyozta, hogy „ahol ilyen, vagy ehhez hasonló rendszert vezettek be, átlagosan majdnem a tizedére esett vissza az ételmaradék mennyisége, és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel”.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.