Még több magyar iskolában vezethetik be a svédasztalos étkeztetést

Változtatások jöhetnek a közétkeztetés módjában, sőt, van, ahol már tesztelik is az új módszert. Ezzel lényegesen csökkenhet a pazarlás és a gyerekek döntési képessége is fejlődhet.

  • Eduline/MTI

Kísérleti projektjének kedvező tapasztalatait látva általánossá tenné a svédasztalos iskolai étkeztetést a HunGast - olvasható az MTI-n. Az eddigi megkeresések alapján a következő tanévben újabb iskolák csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, így a következő tanévben az eddigi kétszeresére, 24-25 ezerre nőhet a svédasztalos étkeztetésben részesülő diákok száma.

"A közétkeztetésben Magyaroroszágon ötven kilogramm élelmiszer-hulladék jut átlagosan egy fogyasztóra évente. Ez az elrettentő adat jelentősen csökkenthető az új tálalási formával, így a bolygónk jövőéjért is tehetünk. A svédasztalos rendszer emellett fejleszti a gyerekek döntési képességét, valamint segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedvelhetnek, amiket korábban nem fogyasztottak"

–  részletezte a módszer előnyeit a Hungast még augusztusban az Eduline-nak.

A szabadszedéses projekt 2023 tavaszán kezdődött 24 iskolában, miután a HunGast Svédországban járva tapasztalatokat gyűjtött az ottani szolgáltatóktól. Szeptembertől pedig a kezdeti 5 ezer iskolás után már 40 intézmény 12 ezer diákjára kiterjedően folytatódott a kísérleti projekt.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.