Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ezzel a lépéssel egy kezdeti megoldást kínálnak a Magyarországot is sújtó porckopásos gerincbetegségek visszaszorítására.
Változás lép életbe az iskolákban július 1-től: új iskolai szék vásárlásakor már csak gerincvédő székeket lehet beszerezni – írta meg a Magyar Nemzet az Országos Gerincgyógyászat Központ közleménye alapján.
A gerincvédő székekről szóló tájékoztatást a Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal közösen küldte ki az iskolafenntartóknak és igazgatóknak. A közleményről arról írnak, hogy a tanulók egészségének védelme népegészségügyi, pedagógiai és össztársadalmi cél, a sok ülés miatt pedig fontos, hogy a szék segítse a helyes ülést.
Ezzel a lépéssel az Országos Gerincgyógyászati Központ kezdeményezését a minisztérium is támogatja. Az ajánlásuk alapján azt kérik, hogy amikor az iskolák tanulói székeket vásárolnak, az Oktatási Hivatal honlapján az oktatási intézmények kötelező felszereléseiről szóló módosított jegyzékben közzétett új méreteknek megfelelő, gerincvédelmet biztosító tanulói székeket vegyenek.
A Belügyiminisztérium döntésével kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste Somhegyi Annamária reumatológust, aki azt nyilatkozta, hogy ezzel a lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a hazánkat is sújtó porckopásos gerincbetegségeket visszaszorítsuk.
„Azért fontos, hogy a gyerekek gerincvédő székeken üljenek, mert így a derekukat a szék támlája meg tudja támasztani, ez pedig az ülés által a porckorongokra gyakorolt többletnyomást csökkenti. Ha mozgásszervi szakember vizsgálja meg az iskolások gerincét, akár 80 százalékuknál is eltérést talál, s ennek túlnyomó részét szintén a tartási rendellenességek képezik”
– fogalmazta meg a doktornő.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.