Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Magyar Péter többször hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány alatt az oktatás stratégiai ágazat lesz és az oktatási miniszternek vétójoga lesz minden kormánydöntésnél.
Az Eduline-on sokat foglalkoztunk a Tisza Párt programjának oktatásra vonatkozó részével:
Az elmúlt napokban mindenki a leendő oktatási miniszter személyét találgatta: a közbeszédet egyre inkább az a kérdés uralja, ki és hogyan tudna rendet tenni a túlterhelt, alulfinanszírozott és sokak szerint túlzottan központosított magyar közoktatásban. Most megnéztük közelebbről, mit jelent a Tisza Pártnak a szabadság fogalma az oktatás területén.
A programjuk oktatásra vonatkozó részének bevezetőjében úgy fogalmaznak: „A TISZA a tudományt nemzeti jövőnk egyik alapjának tekinti, ahol autonóm intézmények működnek, kiszámítható finanszírozással, szabadon gondolkodva. Mert ahol tanulni, gondolkodni és alkotni lehet, ott van jövő. És Magyarországnak jövőre van szüksége.”
A „szabadság” szó többször is visszaköszön a szövegben:
A program egyik kiindulópontja, hogy a jelenlegi rendszer nem tud megfelelni a 21. század kihívásainak. A dokumentum szerint minden negyedik diák funkcionális analfabétaként kerül ki az iskolából, miközben a tanulók túlterheltek, és sok esetben mentális problémákkal küzdenek. Kiemelik a nemzetközi mérések eredményeit is, amik alapján 2010 óta romlik a magyar diákok teljesítménye szövegértésben, matematikában és természettudományokban. A Tisza szerint a Nemzeti alaptanterv túlterhelt és korszerűtlen, a hangsúly továbbra is a lexikális tudáson van, miközben háttérbe szorulnak a készségek.
A program élesen kritizálja a jelenlegi irányítási modellt is. A Klebelsberg Központ működését túlzottan centralizáltnak tartják, az iskolák és pedagógusok autonómiája pedig jelentősen beszűkült. A program szerint az igazgatók elvesztették érdemi döntési jogköreiket, az oktatás pedig átpolitizálttá vált.
Az egyre súlyosabb a pedagógushiányt is említik, illetve a túlterheltséget, az óraszámok növekedését, ami miatt kevesebb idő jut a diákokra, a kiégés pedig gyorsítja a pályaelhagyást. Kiemelik azt is, hogy a pedagógustársadalom elöregedőben van, a fiatalok pedig nem választják a pályát, miközben a nevelést segítő dolgozók bérrendezése elmaradt.
A Tisza Párt programjában a pedagógusok szabadsága több szinten jelenik meg. A párt visszaállítaná a szabad tankönyvválasztást: a jelenlegi, központosított rendszer helyett egy több szereplős, minőségbiztosított tankönyvpiacot képzelnek el, ahol a pedagógusok dönthetnek arról, milyen taneszközökkel dolgoznak. Ez szorosan összefügg a módszertani szabadsággal is, amelynek erősítésével nagyobb mozgásteret adnának a tanároknak abban, hogyan tanítanak, és hogyan igazítják a tananyagot a diákok igényeihez.
A szabadság másik fontos eleme az intézményi autonómia. A program szerint az iskolák visszakapnák szervezeti és gazdálkodási mozgásterüket, az igazgatók pedig ismét érdemi döntési jogkörökkel rendelkeznének. A cél az, hogy az intézmények ne központi utasítások alapján működjenek, hanem a helyi közösségekhez és tanulói igényekhez tudjanak alkalmazkodni.
Ehhez kapcsolódik a politikai befolyástól mentes működés ígérete is. A Tisza szerint az oktatás irányítását szakmai alapokra kell helyezni, csökkentve a közvetlen politikai kontrollt, és erősítve a szakmai szervezetek szerepét a döntéshozatalban.
A programban emellett több olyan vállalás is szerepel, amelyek közvetve kapcsolódnak a pedagógusok szabadságához és munkakörülményeihez:
A „szabad oktatás” már évek óta a tanár- és diáktüntetések jelszava. 2020-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása ellen való tiltakozást kifejezetten a „szabad oktatásért és szabad kultúráért” néven hirdették meg. Később, a 2022-es pedagógussztrájkok és élőláncos tiltakozások során ez még erősebben megjelent: országszerte diákok, szülők és tanárok vonultak utcára, hogy felhívják a figyelmet az oktatás problémáira, köztük a túlterheltségre, az alacsony fizetésekre és a rendszer működésképtelenségére.
A szabadság egy új dimenzióját pedig a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak elbocsátása vetette fel 2022 őszén. Az eset után újabb tüntetések indultak, amelyek már nemcsak az oktatási rendszer problémáiról, hanem a véleménynyilvánítás szabadságáról is szóltak. A demonstrálók szerint a pedagógusok retorzióktól való félelem nélkül kellene, hogy kiállhassanak szakmai és társadalmi kérdésekben.
Ez ugyan hivatalosan nincsen kiemelve a programban, de mindenképpen bizalmat keltő, hogy miután Magyar Péternek levelet küldtek a gimnáziumi igazgatók, a leendő miniszterelnök már másnap fogadta őket.
Egyetlen értelmezés, a tények kritika nélküli elfogadása, a tankönyvi narratíva bemagolása – dilemmák és valódi diskurzus nélkül.Radó Péter oktatáskutató szerint így válhatnak a tankönyvek az ideológiai közvetítés eszközévé.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Egy gyerek akár úgy is küzdhet az olvasással, hogy a hagyományos tesztekből nem derül ki, pontosan mi okozza a problémát.
Magyar Péter hétfő reggel első alkalommal adott interjút a megújult közmédiának. A miniszterelnök a Kossuth rádióban Benyó Rita kérdéseire válaszolva többek között a családi pótlék emeléséről és a gyermekvédelem átalakításáról beszélt.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.
