Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
A találkozót azután hívták össze, hogy tizenhét gimnáziumi igazgató levélben kereste meg a Tisza Párt elnökét. A levél előzménye az volt, hogy sajtóhírek szerint akár Rubovszky Rita is szóba kerülhet oktatási miniszterként – ezt azonban azóta sem erősítették meg.
Kampós András a HVG-nek adott villáminterjút, amiből kiderült, hogy a keddi, közel kétórás egyeztetésen egyáltalán nem a miniszter személye volt a téma.
Sem ellene, sem mellette nem akartunk állást foglalni. Lehet, hogy nem fogalmaztunk egészen jól a levelünkben. Mi pusztán azt szerettük volna, és most is azt szeretnénk, hogy egy olyan személy kapja meg a feladatot, aki mindenféle véleménycunami ellenére képes a tárcák között, és lehetőleg ciklusokon átívelő módon az oktatáspolitikát és a szükséges reformokat képviselni.
– mondta.
A megbeszélésen inkább általános oktatáspolitikai kérdésekről volt szó. A résztvevők beszéltek például a gimnáziumi rendszer szerepéről, az iskola céljáról és arról, milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak. Kampós szerint abban egyetértés volt, hogy az oktatás átalakítása hosszú folyamat, és csak széles társadalmi támogatással lehet sikeres.
„Rögzítettük, hogy az átalakítás akkor működik, ha a szülők, a tanárok, a diákok és a kormányzat is mögé áll” – fogalmazott.
Kampós szerint a résztvevők abban is egyetértettek, hogy az oktatás átalakítása nem egyik napról a másikra történik: akár 8-10 éves folyamatról lehet szó. A beszélgetésen felmerült az is, hogy az oktatási rendszer céljait újra kellene gondolni, és a puszta ismeretátadás helyett a készségek és attitűdök fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt helyezni. Az igazgató kiemelte, hogy Magyar Péter megerősítette, hogy az oktatási és az egészségügyi tárca vezetőjének vétójoga lesz minden kormánydöntésnél.
Kampós András szerint a keddi találkozó inkább egy első lépés volt. „Konkrétumokban nem állapodtunk meg, de a hangulat és a hozzáállás kifejezetten biztató volt” – mondta.
Magyar Péter a tárgyalás után közösségi oldalán „szívmelengető egyeztetésként” írta le a találkozót, és jelezte: további szakmai szervezetekkel is tárgyalni szeretne.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
