Magyar Péter a gimnáziumi igazgatóknak megerősítette: vétójoga lesz az oktatási miniszternek minden kormánydöntésnél

Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.

A találkozót azután hívták össze, hogy tizenhét gimnáziumi igazgató levélben kereste meg a Tisza Párt elnökét. A levél előzménye az volt, hogy sajtóhírek szerint akár Rubovszky Rita is szóba kerülhet oktatási miniszterként – ezt azonban azóta sem erősítették meg.

Kampós András a HVG-nek adott villáminterjút, amiből kiderült, hogy a keddi, közel kétórás egyeztetésen egyáltalán nem a miniszter személye volt a téma.

Sem ellene, sem mellette nem akartunk állást foglalni. Lehet, hogy nem fogalmaztunk egészen jól a levelünkben. Mi pusztán azt szerettük volna, és most is azt szeretnénk, hogy egy olyan személy kapja meg a feladatot, aki mindenféle véleménycunami ellenére képes a tárcák között, és lehetőleg ciklusokon átívelő módon az oktatáspolitikát és a szükséges reformokat képviselni.

– mondta.

A megbeszélésen inkább általános oktatáspolitikai kérdésekről volt szó. A résztvevők beszéltek például a gimnáziumi rendszer szerepéről, az iskola céljáról és arról, milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak. Kampós szerint abban egyetértés volt, hogy az oktatás átalakítása hosszú folyamat, és csak széles társadalmi támogatással lehet sikeres.

„Rögzítettük, hogy az átalakítás akkor működik, ha a szülők, a tanárok, a diákok és a kormányzat is mögé áll” – fogalmazott.

Kampós András
Siteri Nóra

Hosszú távú reform jöhet

Kampós szerint a résztvevők abban is egyetértettek, hogy az oktatás átalakítása nem egyik napról a másikra történik: akár 8-10 éves folyamatról lehet szó. A beszélgetésen felmerült az is, hogy az oktatási rendszer céljait újra kellene gondolni, és a puszta ismeretátadás helyett a készségek és attitűdök fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt helyezni. Az igazgató kiemelte, hogy Magyar Péter megerősítette, hogy az oktatási és az egészségügyi tárca vezetőjének vétójoga lesz minden kormánydöntésnél.

Kampós András szerint a keddi találkozó inkább egy első lépés volt. „Konkrétumokban nem állapodtunk meg, de a hangulat és a hozzáállás kifejezetten biztató volt” – mondta.

Magyar Péter a tárgyalás után közösségi oldalán „szívmelengető egyeztetésként” írta le a találkozót, és jelezte: további szakmai szervezetekkel is tárgyalni szeretne.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.