Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
A találkozót azután hívták össze, hogy tizenhét gimnáziumi igazgató levélben kereste meg a Tisza Párt elnökét. A levél előzménye az volt, hogy sajtóhírek szerint akár Rubovszky Rita is szóba kerülhet oktatási miniszterként – ezt azonban azóta sem erősítették meg.
Kampós András a HVG-nek adott villáminterjút, amiből kiderült, hogy a keddi, közel kétórás egyeztetésen egyáltalán nem a miniszter személye volt a téma.
Sem ellene, sem mellette nem akartunk állást foglalni. Lehet, hogy nem fogalmaztunk egészen jól a levelünkben. Mi pusztán azt szerettük volna, és most is azt szeretnénk, hogy egy olyan személy kapja meg a feladatot, aki mindenféle véleménycunami ellenére képes a tárcák között, és lehetőleg ciklusokon átívelő módon az oktatáspolitikát és a szükséges reformokat képviselni.
– mondta.
A megbeszélésen inkább általános oktatáspolitikai kérdésekről volt szó. A résztvevők beszéltek például a gimnáziumi rendszer szerepéről, az iskola céljáról és arról, milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak. Kampós szerint abban egyetértés volt, hogy az oktatás átalakítása hosszú folyamat, és csak széles társadalmi támogatással lehet sikeres.
„Rögzítettük, hogy az átalakítás akkor működik, ha a szülők, a tanárok, a diákok és a kormányzat is mögé áll” – fogalmazott.
Kampós szerint a résztvevők abban is egyetértettek, hogy az oktatás átalakítása nem egyik napról a másikra történik: akár 8-10 éves folyamatról lehet szó. A beszélgetésen felmerült az is, hogy az oktatási rendszer céljait újra kellene gondolni, és a puszta ismeretátadás helyett a készségek és attitűdök fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt helyezni. Az igazgató kiemelte, hogy Magyar Péter megerősítette, hogy az oktatási és az egészségügyi tárca vezetőjének vétójoga lesz minden kormánydöntésnél.
Kampós András szerint a keddi találkozó inkább egy első lépés volt. „Konkrétumokban nem állapodtunk meg, de a hangulat és a hozzáállás kifejezetten biztató volt” – mondta.
Magyar Péter a tárgyalás után közösségi oldalán „szívmelengető egyeztetésként” írta le a találkozót, és jelezte: további szakmai szervezetekkel is tárgyalni szeretne.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
