Gimnáziumi igazgatók levele: szakmai alapú döntést kérnek az oktatási miniszter jelölésénél

Tizenhét gimnázium igazgatója fordult levélben Magyar Péterhez, kérve, hogy az oktatási miniszter kiválasztásakor a szakmai szervezetek és a köznevelés szereplőinek véleményét is vegye figyelembe.

Tizenhét gimnázium igazgatója közös levélben kérte Magyar Pétert, hogy a köznevelés megújítása érdekében az oktatási miniszter jelölésekor támaszkodjon a szakmai szervezetek és az ágazat szereplőinek álláspontjára. A kezdeményezés célja, hogy a kiválasztási folyamat átlátható és szakmai alapú legyen – írja a Telex.

A levél aláíróinak értesülések szerint nem Rubovszky Rita személyével van kifogásuk, akit a Tisza Párt lehetséges oktatásiminiszter-jelöltjeként említenek. Az igazgatók hangsúlyozták: nem személyi kérdésről van szó, hanem arról, hogy a szakma bevonásával szülessen döntés.

Az igazgatók úgy vélik, a sikeres változásokhoz olyan vezetőre van szükség, aki rendelkezik köznevelés-irányítási tapasztalattal, és képes széles körű, akár ciklusokon átívelő szakmai és politikai támogatottságot teremteni programja megvalósításához.

A levelet elit gimnázium vezetője is aláírta, köztük a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, valamint a Lovassy László Gimnázium igazgatója.

Frissítés 04.21.

A találkozóra nem kellett sokat várni, Magyar Péter közösségi oldalán jelentette be, hogy 04.21-én 16 órakor fogadja az iskolák igazgatóit.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.