Úgy néz ki, ma még nem derül ki, ki lesz az oktatási miniszter a Tisza-kormányban
Magyar Péter hét miniszter nevét jelenti be hétfő délután, de az oktatási nincs közöttük.
Tizenhét gimnázium igazgatója fordult levélben Magyar Péterhez, kérve, hogy az oktatási miniszter kiválasztásakor a szakmai szervezetek és a köznevelés szereplőinek véleményét is vegye figyelembe.
Tizenhét gimnázium igazgatója közös levélben kérte Magyar Pétert, hogy a köznevelés megújítása érdekében az oktatási miniszter jelölésekor támaszkodjon a szakmai szervezetek és az ágazat szereplőinek álláspontjára. A kezdeményezés célja, hogy a kiválasztási folyamat átlátható és szakmai alapú legyen – írja a Telex.
A levél aláíróinak értesülések szerint nem Rubovszky Rita személyével van kifogásuk, akit a Tisza Párt lehetséges oktatásiminiszter-jelöltjeként említenek. Az igazgatók hangsúlyozták: nem személyi kérdésről van szó, hanem arról, hogy a szakma bevonásával szülessen döntés.
Az igazgatók úgy vélik, a sikeres változásokhoz olyan vezetőre van szükség, aki rendelkezik köznevelés-irányítási tapasztalattal, és képes széles körű, akár ciklusokon átívelő szakmai és politikai támogatottságot teremteni programja megvalósításához.
A levelet elit gimnázium vezetője is aláírta, köztük a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Révai Miklós Gimnázium és Kollégium, valamint a Lovassy László Gimnázium igazgatója.
Frissítés 04.21.
A találkozóra nem kellett sokat várni, Magyar Péter közösségi oldalán jelentette be, hogy 04.21-én 16 órakor fogadja az iskolák igazgatóit.
Magyar Péter hét miniszter nevét jelenti be hétfő délután, de az oktatási nincs közöttük.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.