Pankotai Lili szerint a tanárok, a diákok, a szülők és az oktatási rendszer is megérdemli a méltó és szakmai alapokon nyugvó bánásmódot.
Pankotai Lili közösségi oldalán reagált Magyar Péter bejelentésére, miszerint még nincsen eldöntve ki lesz az oktatási miniszter, és több jelölt is van. Azonban kiemelte azt is, hogy a leendő miniszterelnök nem cáfolta Rubovszky Rita esetleges jelöltségét.
A cáfolás hiánya arra enged következtetni, hogy ha nem is véglegesen, de a neve felmerült, és ott lehetett az asztalon. A nyilvánosság ellenvéleménye és szakmai megkérdőjelezése – úgy gondolom – meghallgatásra talált. Köszönjük!
– emelte ki, majd megjegyezte, hogy ezért „elengedhetetlen a valódi rendszerváltás érdekében, hogy mi, emberek ott legyünk, érveljünk, ellenérveljünk, kérdezzünk, megkérdőjelezzünk, és párbeszédet indítsunk”.
Pankotai ezután kitért arra is, hogy Magyar a verbális lincselés leállítását kérte. Ennek kapcsán a következőket írta:
Elengedhetetlennek tartom, hogy különbséget tudjunk tenni a szakmai megkérdőjelezés és az érvek menti véleménynyilvánítás, valamint aközött, ha valakit személyében sértegetnek és aláznak meg. Emberek tömegei fejtették ki érveiket és ellenérveiket, és ez nem lincselés. „Természetesen” mindig lesznek a kommentszekciónak minősíthetetlen stílusban, érvek nélküli bántalmazói, amelyeknek nem kell teret adni. De! Kollektív lincselésnek beállítani a megkérdőjelezést és az érvelést, és ezzel a valódi polgári diskurzust ellehetetleníteni – vagy erre kísérletet tenni – elfogadhatatlannak tartom.
Pankotai megjegyezte is, hogy a leendő kormány kialakításába és programjaiba az embereknek beleszólása van, és nemhogy érvelhetnek vagy véleményezhetnek, hanem állampolgári kötelességük a rendszerváltás ezen kritikus részeinél ott lenniük és részt venniük benne – már csak azért is, hogy ne történjen meg újra az, ami a rendszerváltás után vagy a 2010-es „fülkeforradalom” után.
Pankotai szerint a fiatalok részvételi arányának is köszönhető a kétharmad, ezért szerinte az a minimum, hogy ők is tudják, kiket jelöltek a jövőjük irányítására.
Legyen nyilvános a jövőnket legnagyobb mértékben befolyásoló miniszteri pozíció jelöltjeinek neve és szakmai háttere.
– írta, és azt tanácsolta, hogy neki tetszett az, hogy a Tisza szakmailag szűrte meg az EP- és országgyűlési képviselőjelöltjeit. Készített róluk kis videót, ismertette a végleges döntés előtt a céljaikat, programjaikat.
„A rengeteg szenvedésen és megaláztatáson átment tanárok, diákok, szülők és az oktatási rendszer megérdemli, hogy – ahogy Péter is fogalmazott – transzparensen megkapja méltó és szakmai alapokon nyugvó bánásmódját. Várjuk a jelöltek névsorát” – jegyezte meg.
A korábban felmerült oktatási miniszter, Rubovszky Rita kapcsán Molnár Áron is megosztott egy történetet, mellyel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Molnár Áront már hidegen hagyja, mit nyilatkozott róla Rubovszky még 2023-ban, de több dolog, például a leendő miniszter oktatási reformmal kapcsolatos programja érdekelné most igazán.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
