Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
A szakképzés komoly, strukturális problémáiról beszélt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szakszervezet friss oktatáspolitikai javaslatcsomagja kapcsán.
A szakképzés az elmúlt évtizedben többször is gyökeresen átalakult. 2016-ban már volt egy nagyobb reform, de annak hatását sem várták meg: 2019-ben új törvény született, amely 2020-tól – a Covid-járvány közepén – teljesen új rendszert vezetett be.
A változások egyik következménye az volt, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerültek a közalkalmazotti státuszból, és a munka törvénykönyve alá kerültek. Ez jelentősen csökkentette a munkavállalói védelmüket, különösen közösségi szinten.
Bár az új rendszer egyik pozitívumaként a kötelező óraszámot heti 22 órában határozták meg, a gyakorlatban ez nem jelent valódi könnyítést. Az igazgatók havi plusz 16 órát rendelhetnek el külön díjazás nélkül, így a tényleges terhelés sok esetben nem csökkent.
Ráadásul a rendszerben bevezetett két külön munkaidőkeret – egy tanévre és egy tanítási évre vetítve – szinte követhetetlenné teszi a túlórák elszámolását.
Az új rendszer egyik kulcseleme a duális képzés, vagyis hogy a diákok külső munkahelyeken tanulják a szakmát. Ez azonban erősen területfüggő.
Ahol nagyvállalatok működnek – például autógyárak vagy multinacionális cégek –, ott ez működhet. Más térségekben viszont egyszerűen nincs elég partnercég.
A kisebb vállalkozások számára ráadásul a rendszer túl nagy adminisztrációs terhet jelent, miközben nincs garancia arra, hogy a náluk képzett diák később náluk helyezkedik el.
A szakképzésben sok a sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő diák, miközben súlyos hiány van segítő szakemberekből: gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból, asszisztensekből.
Ennek hiányában nő a lemorzsolódás, és sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát – ami hosszú távon a munkaerőpiacon is komoly problémát jelent.
Gosztonyi Gábor egy abszurd példát hozott:
Az én volt iskolámban kapott valaki szakmunkás bizonyítványt úgy, hogy tériszonya van, ezért a villanyszerelést csak egy méterig végezhette, annál magasabban nem – ami nem tudom, hogy milyen vizsgára, vagy milyen munkára teszi alkalmassá.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint több ponton is be kellene avatkozni:
A kérdés az, hogy a következő kormány mennyit valósít meg ezekből a javaslatokból.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Az intézmények létszámhiányát sokszor azok a dolgozók fedik el, akik eleve a legalacsonyabb fizetést kapják, és „jolly jokerként” szinte bármire bevethetők: takarítanak, villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és ha kell, a náluk jóval többet kereső pedagógus kollégáikat is helyettesítik. Négy, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóval beszélgettünk, akik ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest drámaian alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
A hat rövidfilm a Hintalovon együttműködésben készült, és ingyenesen nézhető a YouTube-on.
Mikor tanul, mikor pihen, és egyáltalán mikor él egy gyerek, aki fél nyolctól délután négyig az iskolapadban ül? A megszokott iskolai napirend nem egy megváltoztathatatlan természeti törvény, hanem egy kompromisszum, ami figyelmen kívül hagyja a gyerekek genetikai belső óráját. Vélemény.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatási miniszter bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány problémájának megoldására és a tanrend felülvizsgálatára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Vészjósló adat, hogy csupán minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.
