Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
A szakképzés komoly, strukturális problémáiról beszélt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szakszervezet friss oktatáspolitikai javaslatcsomagja kapcsán.
A szakképzés az elmúlt évtizedben többször is gyökeresen átalakult. 2016-ban már volt egy nagyobb reform, de annak hatását sem várták meg: 2019-ben új törvény született, amely 2020-tól – a Covid-járvány közepén – teljesen új rendszert vezetett be.
A változások egyik következménye az volt, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerültek a közalkalmazotti státuszból, és a munka törvénykönyve alá kerültek. Ez jelentősen csökkentette a munkavállalói védelmüket, különösen közösségi szinten.
Bár az új rendszer egyik pozitívumaként a kötelező óraszámot heti 22 órában határozták meg, a gyakorlatban ez nem jelent valódi könnyítést. Az igazgatók havi plusz 16 órát rendelhetnek el külön díjazás nélkül, így a tényleges terhelés sok esetben nem csökkent.
Ráadásul a rendszerben bevezetett két külön munkaidőkeret – egy tanévre és egy tanítási évre vetítve – szinte követhetetlenné teszi a túlórák elszámolását.
Az új rendszer egyik kulcseleme a duális képzés, vagyis hogy a diákok külső munkahelyeken tanulják a szakmát. Ez azonban erősen területfüggő.
Ahol nagyvállalatok működnek – például autógyárak vagy multinacionális cégek –, ott ez működhet. Más térségekben viszont egyszerűen nincs elég partnercég.
A kisebb vállalkozások számára ráadásul a rendszer túl nagy adminisztrációs terhet jelent, miközben nincs garancia arra, hogy a náluk képzett diák később náluk helyezkedik el.
A szakképzésben sok a sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő diák, miközben súlyos hiány van segítő szakemberekből: gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból, asszisztensekből.
Ennek hiányában nő a lemorzsolódás, és sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát – ami hosszú távon a munkaerőpiacon is komoly problémát jelent.
Gosztonyi Gábor egy abszurd példát hozott:
Az én volt iskolámban kapott valaki szakmunkás bizonyítványt úgy, hogy tériszonya van, ezért a villanyszerelést csak egy méterig végezhette, annál magasabban nem – ami nem tudom, hogy milyen vizsgára, vagy milyen munkára teszi alkalmassá.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint több ponton is be kellene avatkozni:
A kérdés az, hogy a következő kormány mennyit valósít meg ezekből a javaslatokból.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
