Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
A szakképzés komoly, strukturális problémáiról beszélt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szakszervezet friss oktatáspolitikai javaslatcsomagja kapcsán.
A szakképzés az elmúlt évtizedben többször is gyökeresen átalakult. 2016-ban már volt egy nagyobb reform, de annak hatását sem várták meg: 2019-ben új törvény született, amely 2020-tól – a Covid-járvány közepén – teljesen új rendszert vezetett be.
A változások egyik következménye az volt, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerültek a közalkalmazotti státuszból, és a munka törvénykönyve alá kerültek. Ez jelentősen csökkentette a munkavállalói védelmüket, különösen közösségi szinten.
Bár az új rendszer egyik pozitívumaként a kötelező óraszámot heti 22 órában határozták meg, a gyakorlatban ez nem jelent valódi könnyítést. Az igazgatók havi plusz 16 órát rendelhetnek el külön díjazás nélkül, így a tényleges terhelés sok esetben nem csökkent.
Ráadásul a rendszerben bevezetett két külön munkaidőkeret – egy tanévre és egy tanítási évre vetítve – szinte követhetetlenné teszi a túlórák elszámolását.
Az új rendszer egyik kulcseleme a duális képzés, vagyis hogy a diákok külső munkahelyeken tanulják a szakmát. Ez azonban erősen területfüggő.
Ahol nagyvállalatok működnek – például autógyárak vagy multinacionális cégek –, ott ez működhet. Más térségekben viszont egyszerűen nincs elég partnercég.
A kisebb vállalkozások számára ráadásul a rendszer túl nagy adminisztrációs terhet jelent, miközben nincs garancia arra, hogy a náluk képzett diák később náluk helyezkedik el.
A szakképzésben sok a sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő diák, miközben súlyos hiány van segítő szakemberekből: gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból, asszisztensekből.
Ennek hiányában nő a lemorzsolódás, és sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát – ami hosszú távon a munkaerőpiacon is komoly problémát jelent.
Gosztonyi Gábor egy abszurd példát hozott:
Az én volt iskolámban kapott valaki szakmunkás bizonyítványt úgy, hogy tériszonya van, ezért a villanyszerelést csak egy méterig végezhette, annál magasabban nem – ami nem tudom, hogy milyen vizsgára, vagy milyen munkára teszi alkalmassá.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint több ponton is be kellene avatkozni:
A kérdés az, hogy a következő kormány mennyit valósít meg ezekből a javaslatokból.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
