Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
A szakképzés komoly, strukturális problémáiról beszélt Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szakszervezet friss oktatáspolitikai javaslatcsomagja kapcsán.
A szakképzés az elmúlt évtizedben többször is gyökeresen átalakult. 2016-ban már volt egy nagyobb reform, de annak hatását sem várták meg: 2019-ben új törvény született, amely 2020-tól – a Covid-járvány közepén – teljesen új rendszert vezetett be.
A változások egyik következménye az volt, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok kikerültek a közalkalmazotti státuszból, és a munka törvénykönyve alá kerültek. Ez jelentősen csökkentette a munkavállalói védelmüket, különösen közösségi szinten.
Bár az új rendszer egyik pozitívumaként a kötelező óraszámot heti 22 órában határozták meg, a gyakorlatban ez nem jelent valódi könnyítést. Az igazgatók havi plusz 16 órát rendelhetnek el külön díjazás nélkül, így a tényleges terhelés sok esetben nem csökkent.
Ráadásul a rendszerben bevezetett két külön munkaidőkeret – egy tanévre és egy tanítási évre vetítve – szinte követhetetlenné teszi a túlórák elszámolását.
Az új rendszer egyik kulcseleme a duális képzés, vagyis hogy a diákok külső munkahelyeken tanulják a szakmát. Ez azonban erősen területfüggő.
Ahol nagyvállalatok működnek – például autógyárak vagy multinacionális cégek –, ott ez működhet. Más térségekben viszont egyszerűen nincs elég partnercég.
A kisebb vállalkozások számára ráadásul a rendszer túl nagy adminisztrációs terhet jelent, miközben nincs garancia arra, hogy a náluk képzett diák később náluk helyezkedik el.
A szakképzésben sok a sajátos nevelési igényű vagy tanulási nehézségekkel küzdő diák, miközben súlyos hiány van segítő szakemberekből: gyógypedagógusokból, fejlesztőpedagógusokból, asszisztensekből.
Ennek hiányában nő a lemorzsolódás, és sok diák végzettség nélkül hagyja el az iskolát – ami hosszú távon a munkaerőpiacon is komoly problémát jelent.
Gosztonyi Gábor egy abszurd példát hozott:
Az én volt iskolámban kapott valaki szakmunkás bizonyítványt úgy, hogy tériszonya van, ezért a villanyszerelést csak egy méterig végezhette, annál magasabban nem – ami nem tudom, hogy milyen vizsgára, vagy milyen munkára teszi alkalmassá.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint több ponton is be kellene avatkozni:
A kérdés az, hogy a következő kormány mennyit valósít meg ezekből a javaslatokból.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
