Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Akár egy maximum 100 cm magasságig dolgozó villanyszerelőt is kitermelhet a jelenlegi szakképzési rendszer – ezzel a példával illusztrálta a Pedagógusok Szakszervezete, mennyire abszurd helyzetek fordulhatnak elő a szakképzésben.
Teljes az információhiány a szakképzési centrumok létrehozása körül annak ellenére, hogy szerdától 300 szakképző iskolát vesz át a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) - írja a Magyar Nemzet keddi számában.
Felére csökken a szakképesítések száma, januártól számos tanfolyamon többszörösére nő az óraszám, így a képzések ára is magasabb lesz – ilyen hatásai lesznek az új Országos Képzési Jegyzéknek, amely az eduline-nak nyilatkozó szakértők szerint itt-ott ellentmondásos és nehezen értelmezhető. A változtatásokkal az iskolarendszerű és a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények járnak jól.
Kizárólag a felsőoktatás átalakításának alapelvei szerepelnek a Széll Kálmán Terv tegnap nyilvánosságra hozott angol változatában, a tankötelezettség felső korhatárának lecsökkentése, a szakképzés rendszerének módosítása és az általános iskolák állami kézbe vétele teljes egészében kimaradt az angol „fordításból”.
