Felére csökken a szakképesítések száma, januártól számos tanfolyamon többszörösére nő az óraszám, így a képzések ára is magasabb lesz – ilyen hatásai lesznek az új Országos Képzési Jegyzéknek, amely az eduline-nak nyilatkozó szakértők szerint itt-ott ellentmondásos és nehezen értelmezhető. A változtatásokkal az iskolarendszerű és a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények járnak jól.
„Egy pénzügyi-számviteli ügyintézői képzést eddig 300-400 óra alatt el lehetett végezni, most 960-1440 órában határozták meg a képzési időt. A tanfolyami forma általában heti kétszer négy-öt órát jelent, tehát a tanfolyam akár három- vagy négyéves is lehet” – mutat rá az új szabályok egyik következményére Lakos István, a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.
Az új OKJ ugyanis azt is tartalmazza, hogy iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami rendszerben minimum hány órát kell megtartani – legalábbis azoknál a szakképesítéseknél, amelyeket iskolarendszerben is oktatnak. Az óraszám az esti képzésekével egyenlő, vagyis a nappali tagozatos forma óraszámának körülbelül a fele.
Lakos szerint a magas minimumóraszám drágábbá és hosszabbá teszi majd a tanfolyamokat, ezért a szakma nagy része ellenzi a változtatást. „A piacnak az az érdeke, hogy minél rövidebb legyen a felnőttképzés, hogy minél hamarabb kezdhessen valaki az adott szakmában” – mondta az eduline-nak.
Sediviné Balassa Ildikó, a főként informatikai képzéseket kínáló Számalk Szakközépiskola igazgatója szerint a minőség szempontjából jó lépés volt az óraszámemelés, de „nem lesz, aki meg tudja fizetni”.
| Az OKJ szintjei és munkarendje |
OKJ-s végzettséget iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési munkarendben lehet szerezni. Előbbit tanévekben határozzák meg, formája lehet nappali, esti vagy levelező. Az esti forma képzési ideje a nappalisnak körülbelül a fele. Az iskolarendszerű képzést normatívával támogatja az állam, ezért az első szakképesítés megszerzése ingyenes. Az iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami munkarendet óraszámban határozzák meg, ennek eddig csak a maximuma volt megadva. Most az olyan képzésekre, amelyeket iskolarendszerben is oktatnak, olyan „-tól -ig” óraszámot írtak elő, amely körülbelül az iskolarendszerű esti képzés óraszámának felel meg. Egy OKJ-s végzettség szintje lehet alapfokú, alsó középfokú, középfokú, felső középfokú és emelt szintű. A minimum óraszám követelménye a középfokú és emelt szintű szakképesítéseket, illetve néhány felső középfokú szakképesítést érint, mivel ezeket oktatják iskolarendszerű és tanfolyami munkarendben is. A többi szint, illetve minden részszakképesítés és ráépülés csak az iskolarendszeren kívüli rendszerben szerezhető meg, ezek óraszáma 40 és 2400 között mozog. |
Lakos szerint mindez a közmunkára való felkészítés, és a nem OKJ-s képzések felé tolja majd a piacot, de az iskolarendszerű képzéseket indító intézmények is jól járnak majd. „Eddig azért választották az emberek a felnőttképzést, mert gyorsan el lehetett sajátítani egy szakmát. Ez az előny most megszűnik, az árak pedig mindenképpen emelkedni fognak” – mondta. Mennyibe kerültek eddig az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Kevesebb szakma
Az új jegyzékben az eddigi 1300 helyett 638 szakképesítés szerepel – a szakmákon belüli elágazásokat megszüntették, az alap-, rész- és a ráépülő szakképesítések aránya azonban nem változott jelentősen. Igaz, az eduline által megkérdezett szakértők szerint komoly probléma, hogy ez utóbbiaknál a jelentkezők nem látják a kapcsolatokat, a szakmákat ugyanis ABC-sorrendben tüntették fel, egyedül a részszakképesítéseket sorolták fel külön.
„Ez a hiba könnyen elkerülhető lett volna, ha egyeztetnek a szakmával, de ez nem történt meg” – mondta Lakos István, aki szerint kivettek az OKJ-ból olyan képzéseket, amelyek sem a munkaerőpiac, sem a jelentkezők részéről nem voltak keresettek, „de olyanokat is, amelyek igen; lobbiérdekek is szerepet játszottak”. Úgy tudja, a döntésben figyelembe vették a képzési időt, illetve hogy hány képzés indult az elmúlt három-öt évben.
Lakos szerint a képzések összevonása azzal magyarázható, hogy a kormány „széleskörű alapozású szakképesítéseket” hozna létre, amelyekkel több munkakörben is el lehet helyezkedni. „Ez működhet, ugyanakkor az egyes részszakmák követelményei csökkenni fognak. Ezeket aztán a ráépülő tanfolyamokon lehet elsajátítani” – magyarázta.
| Vége az egyhetes vizsgáknak |
| Az viszont jó hír a diákoknak, hogy nem lesz több egyhetes vizsga. „Egy komplex vizsga lesz, amely maximum két napig tarthat. Korábban volt olyan, hogy egy héten keresztül vizsgáztak a tanulók. Csökkent a modulok száma, általánosabbak is lettek. Ugyanakkor nincsenek fontosság szerint szintezve, ezért nem lehet tudni, hogy egy-egy témából mennyire alapos tudást kell várni a vizsgázóktól” – mondta Lakos. |
Sediviné Balassa Ildikó sem elégedett, szerinte olyan szakmákat is összevontak, amelyeknek különbözőek a követelményei, így jött létre például a pedagógiai és családsegítő szakképesítés. „A korábbi pedagógiai asszisztensi szakma megszűnt, pedig a köznevelési törvény előírja, hogy minden iskolában alkalmazni kell pedagógiai asszisztenst” – mondta.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
