Fejenként 400 forintos óradíjat kell fizetniük a diákoknak a testnevelésórákért egy kőszegi iskolában

Fizetőssé tették a korábban ingyenesen megvalósuló korcsolyaoktatást.

  • Székács Linda

„Múlt héten szereztünk tudomást alsós kisfiam szülői Messenger-csoportjában arról, hogy a tanrendbe ágyazott korcsolya/testnevelés órákért ezután „jelképes” 400 Ft/alkalom/gyerek hozzájárulást kell fizetnünk. Az osztályfőnök posztja szerint a kőszegi jégpálya üzemeltetője őszi szünet közepén azzal hívta fel a Béri Balog-iskolát, hogy mivel egy sor támogatástól elesett, kénytelen pénzt szedni az iskolásoktól novembertől. Az, hogy valaki esetleg nem fizetne, opcióként meg sem volt jelölve" - idézi a Nyugat.hu egy olvasó levelét.

A felháborodott szülő szerint az iskola az első osztályok meghirdetésekor "reklámozza" a testnevelésórák keretében megvalósuló ingyenes korcsolyaórákat, ezért a szülő szerint érthetetlen, hogy a 400 forintos óradíj elkérése most milyen jogi háttérrel történik és miért nem köt az iskola szerződést a külsős helyszínnel. A szülő mindezek mellett azt a költői kérdést is felteszi, hogy amennyiben "némettanár kitalálja a jövő héten, hogy csak dupla pénzért vállalja az oktatást, akkor majd ott is a szülők állják a különbözetet?"

Az igazgatónő szülőknek küldött levele szerint a 400 forintos összeg a korcsolyabérlést, a jégpálya használatát és az oktatást is tartalmazza. Mivel a gyerekek összesen 22 alkalommal mennek korcsolyázni a tanévben, ezért ennek teljes összege 8800 forint lesz, aminek részleteit havonta, utólag szedik be.

Ennek kifizetésére az igazgatónő szerint senkit sem kötelezhetnek. Azonban ha nem minden szülő állja a díj kifizetését egy osztályból, a gyerekeket nem viszik korcsolyázni a továbbiakban.

Azzal kapcsolatban, hogy az óradíj kifizetését állná-e az intézmény fenntartója, vagyis a Sárvári Tankerületi Központ, Rozmán László tankerületi igazgató azt mondta; a tankerület nem rendelkezik anyagi forrásokkal ahhoz, hogy minden tanuló számára kifizesse a korcsolyázás felmerülő költségeit.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.