Fizetőssé tették a korábban ingyenesen megvalósuló korcsolyaoktatást.
„Múlt héten szereztünk tudomást alsós kisfiam szülői Messenger-csoportjában arról, hogy a tanrendbe ágyazott korcsolya/testnevelés órákért ezután „jelképes” 400 Ft/alkalom/gyerek hozzájárulást kell fizetnünk. Az osztályfőnök posztja szerint a kőszegi jégpálya üzemeltetője őszi szünet közepén azzal hívta fel a Béri Balog-iskolát, hogy mivel egy sor támogatástól elesett, kénytelen pénzt szedni az iskolásoktól novembertől. Az, hogy valaki esetleg nem fizetne, opcióként meg sem volt jelölve" - idézi a Nyugat.hu egy olvasó levelét.
A felháborodott szülő szerint az iskola az első osztályok meghirdetésekor "reklámozza" a testnevelésórák keretében megvalósuló ingyenes korcsolyaórákat, ezért a szülő szerint érthetetlen, hogy a 400 forintos óradíj elkérése most milyen jogi háttérrel történik és miért nem köt az iskola szerződést a külsős helyszínnel. A szülő mindezek mellett azt a költői kérdést is felteszi, hogy amennyiben "némettanár kitalálja a jövő héten, hogy csak dupla pénzért vállalja az oktatást, akkor majd ott is a szülők állják a különbözetet?"
Az igazgatónő szülőknek küldött levele szerint a 400 forintos összeg a korcsolyabérlést, a jégpálya használatát és az oktatást is tartalmazza. Mivel a gyerekek összesen 22 alkalommal mennek korcsolyázni a tanévben, ezért ennek teljes összege 8800 forint lesz, aminek részleteit havonta, utólag szedik be.
Ennek kifizetésére az igazgatónő szerint senkit sem kötelezhetnek. Azonban ha nem minden szülő állja a díj kifizetését egy osztályból, a gyerekeket nem viszik korcsolyázni a továbbiakban.
Azzal kapcsolatban, hogy az óradíj kifizetését állná-e az intézmény fenntartója, vagyis a Sárvári Tankerületi Központ, Rozmán László tankerületi igazgató azt mondta; a tankerület nem rendelkezik anyagi forrásokkal ahhoz, hogy minden tanuló számára kifizesse a korcsolyázás felmerülő költségeit.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
