Legalább 50 százalékos béremelés a pedagógusoknak, a 18 éves korig tartó tankötelezettség visszaállítása, a CEU „visszahívása”, a hallgatói nyilatkozat megszüntetése – többek között ilyen ígéreteket tartalmaz az ellenzék közös programja, amelyet Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és a szakpolitikusok szerda este ismertettek. Végigolvastuk az oktatási fejezetet, és kimazsoláztuk belőle a konkrétumokat.
A 72 oldalas program oktatási fejezete persze tartalmazza azokat az elemeket, amelyek az elmúlt húsz évben alighanem az összes pártprogramban felbukkantak, de a „használható, korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító” oktatási rendszer létrehozásának ígéretén túl több konkrét tervet is találtunk a programban.
Iskolaérettség: a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnének
Az iskolaérettségi eljáráson változtatnának. Három éve az Oktatási Hivatal (az esetek egy részében a pedagógiai szakszolgálat vizsgálata alapján) dönt arról, hogy a hatévesek közül ki maradhat még egy évig az óvodában. Az ellenzék az iskolakezdésről szóló döntés jogát visszaadná a szülőknek és az óvodapedagógusoknak, akik - ha szükség - szakértői segítséget is kapnának.
Visszaállítanák a 18 éves korig tartó tankötelezettséget
A jelenlegi 16 éves korig tartó tankötelezettségen is módosítanának, 18 évre állítanák vissza a felső korhatárt.
Kötelező kerettantervek helyett választható mintatantervek
Az ellenzéki pártok a tantervi szabályozást is átalakítanák: felülvizsgálnák a Nemzeti alaptantervet és a kötelező kerettanterveket - utóbbiak helyett választható mintatanterveket és oktatási programcsomagokat tennének közzé, ahogy újra szabaddá tennék a tankönyvválasztást is.
50 százalékos béremelés a pedagógusoknak
„A béreket a ciklus folyamán legalább 50%-kal emeljük, hogy megszűnjön a pedagógusok elvándorlása, és a pedagóguspálya újra vonzó legyen a fiatalok számára” – olvasható a programban. Azt is hozzáteszik, hogy „helyreállítják a bérek értékállóságát biztosító garanciát”, ám azt nem részletezik, hogyan: visszaállítanák-e a minimálbérhez kötött bértáblát (bár ez az egy döntés az 50 százalékosnál jóval magasabb béremelést eredményezne), vagy máshogy tennék inflációállóvá a pedagógusfizetéseket. Emellett szolgálati lakásokat is építenének.
Megszüntetnék a tankerületeket
Legalábbis azt írják a programban, hogy megszüntetnék a „Klebelsberg-központokat”. Azt írják, hogy „olyan fenntartói rendszert építünk ki, amely biztosítja a települési önkormányzatoknak, illetve általában a helyi közösségeknek és az oktatás érintettjeinek (diákok, szülők, pedagógusok) aktív részvételét a fenntartói döntések előkészítésében és meghozatalában”. Egységes támogatást adnának a közoktatási intézményeknek, az összköltségvetését az uniós átlag fölé emelnék. Külön normatív támogatást biztosítanának a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű diákok neveléséhez.
Visszavennék az alapítványi egyetemeket
A felsőoktatásban megszüntetnék a néhány évvel ezelőtt bevezetett kancellári rendszert, és „visszavennék” az alapítványi fenntartásba került egyetemeket (ezekből egyébként elég sok van, az elmúlt évek modellváltási hulláma után mindössze öt állami egyetem és egy állami főiskola maradt). „Helyreállítjuk a rendszer feletti demokratikus ellenőrzést, az oktatók, a hallgatók érdekképviseleteivel közösen dolgozzuk ki az intézményi autonómiát garantáló szabályokat” – írják, hozzátéve: rendeznék az egyetemi oktatók bérét, újraszabályoznák az oktatói jogviszonyt és a munkaterhelést.
Megszüntetnék a hallgatói nyilatkozatot
A program kiemeli, hogy garantálnák az első diploma megszerzésének ingyenességét (igaz, a részletszabályokra nem térnek ki, például hogy marad-e az állam által támogatott 12 féléves keret), eltörlik a állami ösztöndíjasok hallgatói nyilatkozatát, amellyel az ingyenes helyet szerzők vállalják, hogy időben elvégzik az egyetemet/főiskolát, és a végzést követő húsz éven belül legalább annyi ideig Magyarországon dolgoznak, amennyi ideig támogatott formában tanultak.
Megépítenék a budapesti Diákvárost
Az ellenzéki pártok korábbi ígérete is bekerült az oktatási programba: megépítenék a budapesti Diákvárost, és már egyetemvárosokban is fejlesztenék a kollégiumokat.
Visszahívnák a CEU-t
„Bővítjük a hazai idegen nyelvű képzéseket. A hazánkban megtelepedő külföldi egyetemek számára kiszámítható, egységes szabályozást alkotunk. Eltöröljük a lex CEU-t, tárgyalásokat kezdeményezünk a CEU képzéseinek Budapestre való visszahelyezéséről” – írják.
Bevezetnék a tízujjas gépelés oktatását
Az ellenzéki pártok már az általános iskola második osztályától kötelezővé tennék az informatikaoktatást, a programozói készségek fejlesztését. Emellett bevezetnék a tízujjas vakon gépelés oktatását, és tabletet vagy laptopot adnának minden pedagógusnak, valamint azoknak a 10 évnél idősebb diákoknak, akiknek a szülei nem tudják megvásárolni ezeket az eszközöket.
A mindennapos testnevelés maradna
Legalábbis erre utal, hogy a programban az áll: „leállítjuk az esztelen mértékű stadionépítési hullámot, javítjuk az iskolai sportolás, a mindennapos testnevelés feltételeit”.
Kedvezményeket kapnának az egyszülős családok
A nagycsaládosoknak járó kedvezményeket kiterjesztenék az egyszülők családokra – például ők is megkapnák a kedvezményes iskolai étkezést és az egyéb támogatásokat, a nekik járó családi pótlékot nagyobb mértékben emelnék.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
