A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös József Főiskola – rövid a listája azoknak a felsőoktatási intézményeknek, amelyek augusztus 1-je után is állami fenntartásban maradnak.
Az Országgyűlés április végén szavazta meg a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pannon Egyetem modellváltását – igaz, utóbbi csak szeptember 1-jétől csatlakozik az alapítványi egyetemek sorához.
Bár a hivatalos kommunikáció szerint az intézmények maguk kérték a fenntartóváltást, több egyetemen egyértelművé vált: közel sem mindenki ért egyet az intézményi autonómiát fenyegető változással, amely mellett a kormány több pénzzel, nagyobb önállósággal, rugalmas működési lehetőséggel, oktatói béremeléssel érvelt.
Csak Budapesten lesz állami egyetem
Ahogy az Eduline korábban készített felsőoktatási térképéből kiderül, az újabb modellváltási hullám miatt gyakorlatilag csak Budapesten marad állami egyetem. Kivételt Baja, Szombathely, Zalaegerszeg és Hatvan jelent majd: Baján működik az egyetlen állami főiskola és a szintén állami kézben maradó Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi kara, a szombathelyi campus néhány éve az ELTE-hez tartozik, Zalaegerszegen és Hatvanban pedig a BME indít egy-egy-szakot.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy a hallgatók többsége a 2021/2022-es tanévet valamelyik modellváltó egyetemen kezdi majd. Az innovációs tárca számításai szerint 280 ezerből 180 ezren járnak szeptembertől olyan egyetemre, amelynek a fenntartója nem az állam. A hallgatói megoszlás csak azért nem annyira látványos, mint az intézményeké, mert több olyan egyetem is van az állami fenntartásban maradók között, amelyek kifejezetten sok hallgatót oktatnak. Az ELTE például ilyen, ahova csak az idei felvételin több mint 11 ezren kerültek be, ahogy a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is: előbbinek 21 ezer, utóbbinak körülbelül 5700 hallgatója van.
A két kivétel
Augusztus 1-jétől egyébként a magyarországi felsőoktatási intézmények száma is változik: már nem hatvanhárom, hanem hatvannégy működik az országban. Elindul a szintén alapítványi Tokaj-Hegyalja Egyetem, amely az évekig az Eszterházy Károly Egyetemhez tartozó Comenius Campus bázisán jött létre. Sárospatakon eddig elsősorban pedagógusokat képeztek, például tanítókat, óvodapedagógusokat, gyógypedagógusokat, csecsemő- és kisgyermeknevelőket, a jövőben azonban szőlészeti-borászati képzéseket is kínálnának – igaz, ebben több versenytársuk is akad, például a gödöllői, a pécsi és az egri egyetem is kínál szőlész-borász alapszakot.
Nem a sárospataki campus kiválása az egyetlen változás az Eszterházy Károly Egyetemen, amely ugyan fenntartót vált, de nem úgy, mint a többi modellváltó egyetem: az államtól az Egri Főegyházmegye veszi át. Ez egyben névváltoztatást is jelent majd, augusztus 1-jétől Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként működik tovább az intézmény, a Károli és a Pázmány után ez lesz a harmadik legtöbb felvételizőt vonzó, sokféle, elsősorban nem hitéleti képzéseket kínáló egyházi egyetem.
A kormány sikerről beszél. Tényleg az?
Palkovics László innovációs miniszter az idei ponthatárhúzás után arról beszélt, hogy sikeresnek tartja a 2014-ben megfogalmazott, a felsőoktatás fokozatváltását célzó kormányzati stratégiát, amelynek nyomán létrejött az államtól független fenntartói struktúra. Idén ugyanis – tette hozzá a tárcavezető – 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe, mint 2020-ban. Schanda Tamás, a minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára egyenesen arról beszélt, hogy a felvételizők „nem dőltek be a baloldali propagandának”, ugyanis 65,5 százalékuk olyan intézménybe jelentkezett, amely már alapítványiként működik.
Az adatok azonban egészen mást mutatnak. Az idei felvételin valóban emelkedett a jelentkezők száma – de csak a 2020-as létszámhoz képest, amely rekordalacsony volt. Valójában évek óta 101 és 112 ezer között ingadozik a jelentkezők száma (tavaly 91 ezren adták be a jelentkezési lapjukat az általános felvételire), ahogy az elsőévesek száma is stagnál.
Az valóban igaz, hogy a felvételizők nagy többsége modellváltó egyetemet választott – de ők nem is dönthettek volna másképp. Ha például valaki orvosnak, fogorvosnak vagy éppen gyógyszerésznek szeretne tanulni, csak alapítványi intézményben tanulhat, hiszen augusztus 1-től mind a négy nagy orvosi képzőhely, a Semmelweis, a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem is alapítványi fenntartásba kerül, de hasonló a helyzetük például a színésznek, ápolónőnek, borásznak, agrármérnöknek készülő diákoknak is. Bár az állami kézben maradó hat felsőoktatási intézmény képzési kínálata kifejezetten nagy (főként a BME-é és az ELTE-é), az is egyértelmű, hogy sok felvételiző számára ez a két egyetem nem reális alternatíva – van, akinek a magas ponthatárok, mások számára a budapesti tanulás költségei vagy más okok miatt.
Így váltunk hat állami felsőoktatási intézmény országává
