Felvételi 2024: van, ahol az A2-es nyelvvizsgáért is jár a pluszpont

Komoly eltérések vannak az egyetemek pontszámításai között, ami alól a nyelvvizsga sem kivétel. Mutatjuk, hogy mit érdemes tudnotok a nyelvvizsgáért járó pluszpontokról.

A megváltozott felvételi pontszámítás miatt az 500 pontos központi felvételi rendszeren belüli 100 intézményi pontról 2024-től az egyetemek maguk rendelkezhetnek. Ezért a jelentkezésnél fontos minden megjelölt egyetem saját pontszámítását végigkövetni, ugyanis nagy eltérések lehetnek abban, hogy milyen nyelvvizsgára hány pontot adnak a felvételi során. Van, ahol csak a szóbeli vagy az írásbeli részre is külön pontot adnak.

Intézményi pontok számítása 2024

 

Részpontok

Több egyetemen pluszponttal értékelik a részvizsga bizonyítványokat. A BME-n (18 pont) és az Óbudai Egyetemen (20 pont) is pluszpontot ér, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli részét teljesítettétek a B2-es nyelvvizsgának. Ez több helyen érvényes a C1-es szintre is, ahol szintén járhat pont a részeredményekért.

Számít a nyelv

Nem mindegy az sem, hogy milyen nyelvből szereztetek bizonyítványt. Például a Semmelweis Egyetemen több pontot ér az angol vagy német, mint egy francia vagy olasz nyelvvizsga. Míg az előbbikért 20 pont, addig az utóbbiakért 15 pont jár.

A2 nyelvvizsga

Az eddigi jelentkezéseknél minimum a B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsgáért kaphattatok intézményi pontokat. 2024-re ez is megváltozott. Az Óbudai Egyetemen az A2-es szóbeli, írásbeli és komplex nyelvvizsgáért is kaptok pontokat.

A pontszámítás az egyetemeken belül szakonként is eltérhet, ezért mindig az általatok megjelölt karok oldalán tályékozódjatok a felvételi eljárás részleteiről.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

 

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.