Van olyan egyetem, ahol 16 ponttal többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű érettségi. Míg máshol a pluszpontok miatt még felsőfokú nyelvvizsga mellett is érdemes bevállalni egy emelt szintű érettségit.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
Pluszpont járhak többek között
Azt jó, ha tudjátok, ha például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A BME-n több pontot ér a nyelvvizsga
Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.
Erre jó példa többek között a BME, ahol:
Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor csak 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.
Ráadásul a felvételi tájékoztatóban az is szerepel, hogy ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont. Vagyis, ha például van egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, de korábban előrehozottan emelt szinten is érettségiztetek belőle, akkor csak a felsőfokú nyelvvizsgátokat fogják beszámítani.
Jó hír, hogy a BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.
A Corvinuson több pont jár az emelt szintű érettségire
Ehhez képest a Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi.
Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy
adható, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből pedig 50 pont, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek. Ezek mellett a Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.
Különbség az egyes nyelvek között
Ha a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készültök, akkor megint teljesen más a helyzet. A Semmelweisen ugyanis nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Hogy pontosan mennyi az a nyelvtől függ, vagyis:
Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit.
Ha felsőfokú komplex nyelvvizsgátok van angolból vagy németből, akkor 40; ha franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból és latinból, akkor 30 pontra vagytok jogosultak.
Fontos, hogy egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok hiába van például angolból felsőfokútok és franciából középfokútok.
A 2025-ös felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
