Központi írásbeli 2026: itt van az elmúlt három év összes feladatlapja és megoldókulcsa

Már csak alig 20 nap van hátra a központi írásbeliig, így most mindenki gőzerővel gyakorol. Összegyűjtöttük az elmúlt évek feladatsorait, amelyekhez nagyon hasonló feladatokat kapnak majd a negyedik, hatodik és nyolcadik osztályos diákok.

A központi írásbeli felvételi célja nem az, hogy meglepetéseket okozzon a diákoknak, hanem az, hogy egységes mérce alapján mérje fel a tudásukat. Ezért a feladatok típusa, szerkezete és nehézségi szintje évről évre nagyon hasonló. A korábbi feladatlapok megoldása segít abban, hogy:

  • megismerjék a feladatok logikáját,
  • gyakorolják az időbeosztást,
  • csökkentsék a vizsgadrukkot.
Az előző évek feladatsorai
Negyedik osztályosok
Hatodik osztályosok
Nyolcadik osztályosok

Középiskolai felvételi 2026

Mit kérhetnek évfolyamonként magyarból?

A negyedik osztályos feladatok elsősorban a szövegértés és alapvető nyelvtani ismeretek köré épülnek. A diákoknak rövid szövegeket kell elolvasniuk, majd a szöveg alapján válaszolniuk kérdésekre. Gyakori feladatok lehetnek a szövegértési kérdések egyszerűen megfogalmazott szövegekről, helyesírási feladatok (pl. szavak írása, betűhiányok pótlása), szófajok és mondatrészek felismerése, illetve alapvető nyelvtani szabályok alkalmazása.

Hatodikban a feladatok már hosszabb szövegekre és komplexebb nyelvi elemzésre épülnek. A diákoknak a szöveg tartalmát, logikáját és nyelvi formáit is elemezniük kell. A felvételizőktől gyakran kérik hosszabb szövegek olvasását és értelmezését, nyelvtani szabályok alkalmazását, helyesírási és mondatszerkesztési feladatok megoldását, illetve szövegrészek kiválasztását és összehasonlítását.

Nyolcadikosoknál a feladatok már összetett szövegértési és stilisztikai készségeket mérnek. A diákoknak hosszabb szövegekkel, érvelésekkel és stilisztikai elemzéssel kell megbirkózniuk. Hosszabb szövegek olvasásával, elemzéséval, értelmezésével, nyelvtani, helyesírási és mondatszerkesztési feladatokkal, felmerülhetnek szövegalkotási és stilisztikai kérdések is, illetve a szöveg logikájának és mondanivalójának értékelése.

 

Túry Gergely

Mit kérhetnek matekból?

A negyedik osztályos matematika feladatok a gyakorlati számolási készséget és az alapműveletek magabiztos használatát mérik. Gyakori feladatok az egyszerű szöveges feladatok, alapműveletek gyakorlása, mértékegységek átváltása, alapvető geometriai ismeretek, mint a kör, négyzet, téglalap felismerése és jellemzése.

Hatodikban már a logikai gondolkodás és a több lépéses problémamegoldás kap nagyobb szerepet. Arányossági és százalékszámítási feladatokat kell megoldaniuk a diákoknak, előkerülhetnek törtek és szöveges feladatok, ahol több lépésben kell számolni, illetve egyszerű kombinatorikai és logikai feladatok is.

Nyolcadik osztályban a matematika feladatok összetettek, és gyakran több témakört kapcsolnak össze. Algebrai és geometriai problémák, arányosság, százalékszámítás, egyszerű statisztika, illetve logikai és kombinatorikai gondolkodást igénylő kérdések is előfordulhatnak.

 

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.