Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kapnak választ.
Míg a tervek szerint a közoktatásban dolgozók átlagbére bruttó 820 ezer forintra nő 2025-ben, az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben továbbra sem történt semmilyen béremelés.
"A helyzet tarthatatlanságát jól szemlélteti, hogy egy átlagos fővárosi albérlet árát (250 ezer ft) jelenleg nem éri el sem egy pályakezdő tanársegéd, sem a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus nettó bére. Egy, a mai napon állami egyetemen munkát vállaló, diplomával és nyelvvizsgával rendelkező, doktori tanulmányokat folytató tanársegéd „szakmunkás minimálbérre”, azaz a garantált bérminimumra kiegészített nettó havi bére 217 ezer ft, a már doktori fokozattal rendelkező adjunktus kollégánk garantált nettó havi bére pedig 243 ezer ft. Az ezekre esetlegesen ráépülő intézményi kiegészítésekkel együtt is igaz, hogy a megélhetési válság az állami egyetemek dolgozóinak, ahogyan sok más hazai dolgozónak is, a hétköznapok részévé vált" - írja az Eduline-nak küldött közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Az állami egyetemeken - BME, ELTE, Képzőművészeti Egyetem és Zeneakadémia - dolgozók az elmúlt hónapokban többször is a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak a bérpapírjaikkal, hogy béremelést követeljenek. Bár ennek jogosságát elismerték, a kormány "háborús költségvetésre" hivatkozva türelmet kért.
"Nehezen értelmezhető ez az érvelés, hiszen mindeközben 100 milliárdos összegből indul tanárképzés a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, 200 milliárd ft-ból épül a józsefvárosi Pázmány Campus, az alapítványi egyetemek pedig továbbra is közpénzből gazdálkodnak. Összehasonlításul: egy azonnali 50%-os béremelés a négy állami egyetemen kb. 25 milliárd forintba kerülne a központi költségvetésből egy évben" - írják.
Az egyeztetések 2024 májusában megszakadtak, a szakszervezetek viszont semmilyen javaslatot nem kaptak, leveleikre pedig több mint hetven napja nem kaptak választ.
Eközben már az egyetemi docensi garantált bér is (bruttó 504 ezer ft) a nemzetgazdasági medián kereset alá esett (518 ezer ft).
Mindezek alapján a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete továbbra is követeli a(z)
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban, valamint az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
- a bérek értékállóságának biztosítását, és
- a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítását.