Milyen kötelezettségeket kell vállalni, ha állami ösztöndíjas képzésben tanultok?

Állami ösztöndíjas képzésen minden elsőévesnek alá kell írni a hallgatói szerződést, amellyel elfogadjátok a támogatás feltételeit.

Az egyetemi felvételi eljárás során sok diák választja az állami ösztöndíjas képzést, hiszen ez jelentős anyagi segítséget jelent a tanulmányok alatt. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni az ezzel járó kötelezettségekkel.

Ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok, az állam finanszírozza az oktatásotokat, ehhez azonban két feltételt is el kell fogadnotok:

1. Oklevélszerzés

A meghatározott képzési idő másfélszeresén belül végeznetek kell az adott szakon. Ez azt jelenti, ha például egy 6 féléves alapszakon kezdtek, akkor 9 féléven belül diplomát kell szereznetek. Ebbe azonban a passzív félévek nem számítanak bele.

2. Itthoni munkavállalás

Magyarországon kell dolgoznotok annyi ideig, ameddig az egyetemen, főiskolán állami ösztöndíjasként tanultatok. Ennek teljesítésére 20 év áll a rendelkezésetekre.

Mi történik, ha nem teljesítitek a kötelezettségeket?

Ha az első félévetek után hagyjátok abba a képzést, akkor még nem kell fizetnetek. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ugyanis felsőoktatási szakképzés, illetve alap- vagy mester képzés esetén ha legfeljebb egy félévig, osztatlan képzés esetén pedig legfeljebb két félévig jártatok a szakra, nem kell teljesítenetek semmiféle visszafizetési kötelezettséget. Az egyetlen következmény, hogy kevesebb állami ösztöndíjas félévetek marad.

Amennyiben viszont ennél később szakítjátok meg a tanulmányaitok és nem szereztek diplomát, akkor hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok legalább annyi ideig, ameddig állami ösztöndíjas képzésre jártatok. Ha viszont a képzés megszüntetését követő két éven belül nem kezdtek el dolgozni, vissza kell fizetnetek a képzési költségetek felét.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.