Körülbelül 10 és 40 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat kap az az egyetemista, aki állami ösztöndíjasként nappali tagozatra jár és jól tanul. Még ha "fillékről" is van szó, ehhez egy szakképzésben tanuló középiskoláshoz képest jóval többet kell tenniük a hallgatóknak.

Első lépésben be kell kerülniük egy állami ösztöndíjas, nappali tagozatos képzésre, hiszen a levelező tagozaton vagy önköltséges formában tanuló diákok akármennyire is kiemelkedően tanulnak az egyetemen, nem jogosultak a tanulmányi ösztöndíjra.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az állami ösztöndíjas tanulóknak legfeljebb a fele kaphat tanulmányi ösztöndíjat, amit egy féléven, vagyis öt hónapon keresztül folyósítanak, és a megállapításánál mindig az előző szemeszteri teljesítményt veszik figyelembe.

Egyetemenként eltérő, hogyan számolják

Az ösztöndíjak számításának módja egyetemenként eltérő. Van, ahol kari átlagot néznek, máshol a szakátlagot, de akadnak olyan egyetemek és főiskolák is, ahol fixen rögzítik az elvárt minimum kreditindexet. Ez utóbbi számításánál nagyon nem mindegy, hogy egy 5 kredites kötelező tárgyat teljesített valaki kettesre, vagy csak egy 2 kredites választhatót.

Ezen kívül még arra is van példa, ahol az ösztöndíj kiszámításának alapja a korrigált kreditindex, amelynél azt is figyelembe veszik, hogy a hallgató hány kreditnyi tárgyat vett fel és teljesített végül.

Egy 2007-es kormányrendelet értelmében a tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva öt százalékánál, azaz – jelenleg – havi 8330 forintnál. Ehhez azonban a legtöbb egyetemen, főiskolán nem elég a kettes, sőt a legtöbb a helyen a hármas átlag vagy kreditindex sem.

Ennyi ösztöndíjat fizetnek a legjobbaknak

A BME GTK-n műszaki menedzser alapképzésen 3,3-as ösztöndíjátlagra van, aki 10 400 forintot kap havonta, de a legjobban tanuló 5,00 fölötti átlagot teljesítő hallgatók tankörtől függetlenül is csak havi 40-45 ezer forint közötti összeget kapnak az egyetemen.

A Corvinuson az egyetem tájékoztatása szerint átlagosan az ösztöndíjak 50 és 80 ezer forint között mozognak, amihez legalább 4,44-es átlagot kellett elérni az előző félévben. A legkisebb összeg havi 54 970 Ft.

Összesen 1181 diák részesül tanulmányi ösztöndíjban és csaknem 800-an kapják a legnagyobb összegű, 80 ezer forintos összeget.

- közölte az egyetem.

Bár elvétve, de még mindig vannak a Corvinuson olyan diákok, akik még a modellváltás előtt iratkoztak be az egyetemre. Ők a 2024/2025-ös őszi szemeszterben minimum 8400 forintot kapnak, de közülük a legkiválóbb hallgatók is csak havonta legfeljebb 40 ezer forintra jogosultak, ami önmagában nem túl sok mindenre elég. Arról nem is beszélve, hogy nekik erre az összegre a Neptunban még a félév elején pályázniuk kellett.

Az ELTE BTK-n pedig 8400 forint a 2024/2025-ös szemeszterben a minimális tanulmányi ösztöndíj, amit 4,4-es ösztöndíjátlagtól utalnak. A legjobban tanuló diákok, akiknek 6,5-ös az ösztöndíjátlaga, viszont mintegy 80 ezer forintot vihetnek haza.

Érdemes megjegyezni, hogy az ELTE-n a bölcsészkaron az ösztöndíjátlag számításánál figyelembe veszik többek között a szakos átlagot, a kari átlagot, sőt még az „előmenetel sebességét is.”

A Pázmány BTK-n az ELTE-hez képest jóval magasabbak az ösztöndíjak, amit korrigált kreditindex alapján számolnak. Igaz, ehhez el kell érni a 4,7-es értéket. Ha valakinek ez sikerül, akkor havonta közel 25 ezer forintot kap. A legjobban tanuló diákok pedig körülbelül 62 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat kapnak, igaz ehhez a 30-nál jóval több kreditet kell színötösre teljesíteniük.

A többi egyetem esetében a tanulmányi ösztöndíjak nagyjából a 10-35 ezer forint között mozognak átlagosan, már ahol nem egyetemi polgár is meg tudja nézni a hivatalos összegeket.

Természetesen ezen kívül még számos ösztöndíjat megpályázhatnak a diákok, ezeknek egy része szociális alapú, a másik részénél viszont a közösségi vagy a kutatási tevékenységet, esetleg a sportteljesítményt is figyelembe veszik. Ezek azonban nem automatikusan járnak, hanem mindegyikre pályázniuk kell a hallgatóknak.

Muszáj egyetem mellett dolgozni?

Ezek után nem meglepő, hogy az Eurostudent felmérése szerint itthon a hallgatók 15% végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban, 42%-uk pedig folyamatosan (bár nem feltétlenül teljes munkaidőben) vállalt munkát a tanulmányai mellett.

Érdemes megjegyezni, hogy a hallgatók 46 százaléka azért dolgozik, hogy a megélhetési költségeit fedezni tudja, ennél alig kevesebben mondták, hogy a fizetésükből az extra igényeiket szeretnék finanszírozni. A diákok mintegy 38 százaléka pedig úgy fogalmazott, hogy ha nem lenne fizetett munkája, akkor nem engedhetné meg magának, hogy egyetemre, főiskolára járjon.