Kezdődik a keresztféléves felvételi: itt van minden, amit tudni érdemes róla

Elindult a keresztféléves felvételi, már jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Jelentkezés menete

A felsőoktatási felvételi eljárásban kizárólag elektronikus úton adhatjátok le a jelentkezéseteket, amit az E-felvételi rendszerén keresztül tudjátok megtenni.

A rendszerbe ügyfélkapus azonosítást követően léphettek be, amihez nem szükséges regisztrálnotok a Felvi.hu oldalára. Az ügyfélkapus regisztráció menetéről ebben a cikkünkben olvashattok.

A sikeres belépést követően az első alkalommal jóvá kell hagynotok a felhasználási feltételeket és megadni az e-mail címetek. Ez azért szükséges, hogy ki tudják nektek küldeni az E-felvételi használatához szükséges biztonsági kódot.

A kód megérkezése után már használható is a rendszer. A biztonsági kódot fontos megőrizni, mert arra a későbbi belépéseknél is szükség lesz – hívja fel rá a figyelmet a Felvi.

Az adatok megadása és a választott szakok megjelölése után a jelentkezés végül a hitelesítéssel zárul.

Az E-felvételi nemcsak a jelentkezéshez, hanem az azt követő ügyintézésben is jól fog még jönni, ugyanis ezen keresztül intézhetitek majd később a dokumentumfeltöltést, valamint a sorrend és az adatmódosítást is.

Ezekre a dokumentumokra lesz szükségetek

Az új felvételi szabály szerint 2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy pontosan miért, és összesen hány ponttal jutalmazzák a felvételiző hallgatókat. Ezért mindig az általatok kiválasztott egyetemek oldalán érdemes arról tájékozódnotok, hogy mire kaphattok intézményi pontot.

A felvételi során pluszpontot kaphattok

  • a nyelvtudás igazolásáért,
  • a tanulmányi és művészeti versenyeredmények igazolásáért,
  • a sporteredmény igazolásáért,
  • a hátrányos helyzet igazolásáért,
  • a gyermekgondozás igazolásáért,
  • és az önkéntes katonai szolgálat igazolásáért.

Olyan egyetem is van, ahol bizonyos szakokon pontokat ér a hasonló területen szerzett munkatapasztalat vagy az egyetem által szervezett felvételi előkészítőn való részvétel is.

Érdemes tudnotok, hogy a 2006. után szerzett nyelvvizsgákat és érettségi bizonyítványt nem kell feltöltenetek, hiszen azokat az E-felvételi rendszere képes kinyerni a központi rendszerből.

Azonban az alábbi dokumentumokat kötelező feltöltenetek (ha rendelkeztek velük):

  • 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítvány,
  • külföldön vagy Magyarországon működő külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítvány,
  • 2005-ben szerzett érettségi tanúsítvány,
  • 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél,
  • külföldi felsőfokú oklevél,
  • felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolás (banki átutalás esetén),
  • érettségi vizsgatárgy-megfeleltetési kérelem.

A már meglévő dokumentumokat - a jelentkezéssel együtt – november 15-ig kell benyújtani az E-felvételiben. Később dokumentumpótlásra is lesz lehetőségetek, amely során olyan dokumentumokat, bizonyítványokat, versenyeredményekről szóló igazolásokat tölthettek fel az elektronikus felvételi rendszerébe, amiket a jelentkezés határideje óta szereztetek és többletpontokat érnek, vagy a pontszámításhoz nélkülözhetetlenek.

Hány szakot lehet megjelölni?

Az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan a keresztféléves felvételin is legfeljebb három képzési helyet lehet díjmentesen megjelölni. Ha ugyanazon egyetem ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzését is megjelölitek, az egy jelentkezésnek számít.

Ezen felül még plusz három helyet jelölhettek meg, amiért azonban már fizetnetek kell.

Amennyiben az intézmények egészségügyi és pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek. Ezeknek az árait az aktuális képzési információknál tüntetik fel.

Ekkor érkeznek a ponthatárok

A keresztféléves felvételi ponthatárait várhatóan január 23-án hirdetik ki.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.