Nemzetközi rakétafejlesztő versenyen kaptak különdíjakat a BME hallgatói

Harminc csapat közül végül az összesített 5. helyen zárt a BME Suborbitals.

  • Székács Linda

A legszervezettebb csapat és a legigényesebb műszaki dokumentáció különdíját is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata kapta az idei European Rocketry Challenge versenyen Portugáliában.

A legnagyobb európai egyetemi rakétafejlesztő versenyt október 9–15. között rendezték meg, ahol harminc csapat mérte össze tudását.

,,A BME Suborbitals csapata indította az idei verseny első rakétáját, miután az első napon hibátlanul teljesítette a Flight Readiness Review-t. Az Aurora powered by Evosoft rakéta 2232 méteres csúcsmagasságot ért el a csapat saját fejlesztésű szilárd hajtóanyagú motorjával – ezzel a BME Suborbitals lett az első magyar csapat, amely saját készítésű hajtóművel repült az EuRoC történetében" - írják a lapunknak küldött közleményben. Hozzátették, hogy a rakéta szeparációja sikeres volt, és nominálisan nyílt a házon belül gyártott fékernyő. A főernyő azonban nem nyílt ki, így a rakéta körülbelül 30 m/s sebességgel ért földet, ami kisebb sérüléseket okozott. A recovery (mentés) ennek ellenére gyorsan és eredményesen zajlott.

 

BME
A csapat több kategóriában is kimagasló eredményt ért el. Amellett, hogy a szilárd hajtóanyagú motorral induló csapatok között a 2. helyet szerezték meg, különdíjat kaptak
  • Team Award: maximális pontszám a Team effort kategóriában, a legszervezetebb csapatnak járó díj kategóriában, valamint
  • Technical Award: a legjobb Technical Reportért járó díj, a legigényesebb műszaki dokumentációra.

Emellett 30 csapatból az összesített 5. helyen végeztek, a payload 5. helyezést ért el, vehicle design kategóriában pedig a magyar csapat szerezte a 3. legmagasabb pontszámot.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.