Itt a 2025-ös felvételi menetrend a jelentkezéstől a ponthatárhúzásig és tovább

December 21-től egészen február közepéig jelentkezhettek az egyetemek 2025. szeptemberében induló képzéseire. Összegyűjtöttük, milyen időpontokat lesz érdemes észben tartanotok a következő hónapokban.

  • Székács Linda

Betartandó határidők tömkelege vár rátok a következő hónapokban, ha jelentkeztek valamelyik magyar egyetem 2025. szeptemberében induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésére.

Észben kell tartanotok a jelentkezési határidőt, az ügyintézés és a hiánypótlás végét és azt is, hogy mikor derül ki, felvettek-e titeket valamelyik megjelölt képzésre:

Mutatjuk őket:

  • Jelentkezési határidő: 2025. február 15.
  • Hitelesítés határideje: 2025  február 15. (Ezt kizárólag online, az Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazás felületén tehetitek meg)
  • Ügyintézés kezdete: 2025. március 20-tól
  • Általános tájékoztatás kiküldése: 2025. június 25-ig
  • Hiánypótlási határidő: 2025. július 9.
  • Ponthatárok kihirdetése: 2025. július 23.
  • Besorolási döntések kiküldése: 2025. július 31-ig
  • Jogorvoslati lehetőség: a felvételi döntéstől számított 15. napig

A szeptemberben induló képzésekről és az egyéb felvételivel kapcsolatos tudnivalókról a felvételi tájékoztatóban találtok információkat, de mi is igyekszünk naprakész hírekkel és hasznos cikkekkel segíteni titeket.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.