Sokan tapasztalják, hogy az E-felvételiben még mindig nem látszik az emelt szintű érettségiért járó 50 intézményi többletpont – pedig már közeledik az ügyintézési időszak vége. De vajon baj ez?
A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételin 50 intézményi pont járhat az emelt szintű érettségiért – vagy az azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgáért –, ha annak eredménye legalább 45 százalékos. Ez a pontszám jelentősen befolyásolhatja a felvételi összpontszámot, mégis sok jelentkezőnél egyelőre nem jelenik meg a rendszerben.
Július 9-én zárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – ezt követően már nem lehet módosítani a jelentkezésen vagy új dokumentumokat feltölteni. A végleges pontszámok megállapítása viszont még nem zárul le ekkor, és többeknél még mindig hiányozhatnak bizonyos pontok, például az emelt szintű érettségiért járó többletpontok.
Miért nem jelenik meg az 50 pluszpont?
Ennek oka egyszerű: az intézményi pontokat – így az emelt érettségiért járó 50 pontot is – az adott egyetem vagy főiskola számítja és rögzíti. Ez a folyamat több időt vehet igénybe, és nem feltétlenül történik meg egyszerre a többi pontszámítási adattal. Előfordulhat tehát, hogy a rendszer csak napokkal később, akár az ügyintézési határidő után mutatja ki ezeket a pontokat.
Mikorra várható a végleges pontszám?
A pontszámítás véglegesítése július 23-ig, a ponthatárok kihirdetéséig történik meg. Addig tehát még előfordulhat, hogy változik az E-felvételiben látható pontszám – különösen, ha az intézményi pontok még nem kerültek be a rendszerbe.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
