Emelt szintű érettségi miatt járna az 50 pluszpont, mégsem látod a Felviben?

Sokan tapasztalják, hogy az E-felvételiben még mindig nem látszik az emelt szintű érettségiért járó 50 intézményi többletpont – pedig már közeledik az ügyintézési időszak vége. De vajon baj ez?

A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételin 50 intézményi pont járhat az emelt szintű érettségiért – vagy az azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgáért –, ha annak eredménye legalább 45 százalékos. Ez a pontszám jelentősen befolyásolhatja a felvételi összpontszámot, mégis sok jelentkezőnél egyelőre nem jelenik meg a rendszerben.

Felvételi 2025: hol ellenőrizhetem az E-felvételi felületén, hogy helyesen adtam meg a telefonszámomat?

Július 9-én zárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – ezt követően már nem lehet módosítani a jelentkezésen vagy új dokumentumokat feltölteni. A végleges pontszámok megállapítása viszont még nem zárul le ekkor, és többeknél még mindig hiányozhatnak bizonyos pontok, például az emelt szintű érettségiért járó többletpontok.

Miért nem jelenik meg az 50 pluszpont?

Ennek oka egyszerű: az intézményi pontokat – így az emelt érettségiért járó 50 pontot is – az adott egyetem vagy főiskola számítja és rögzíti. Ez a folyamat több időt vehet igénybe, és nem feltétlenül történik meg egyszerre a többi pontszámítási adattal. Előfordulhat tehát, hogy a rendszer csak napokkal később, akár az ügyintézési határidő után mutatja ki ezeket a pontokat.

Július 9-ig ezeket érdemes megnéznetek a Felvi rendszerében, hogy biztosan jól számolják a pontjaitokat

Mikorra várható a végleges pontszám?

A pontszámítás véglegesítése július 23-ig, a ponthatárok kihirdetéséig történik meg. Addig tehát még előfordulhat, hogy változik az E-felvételiben látható pontszám – különösen, ha az intézményi pontok még nem kerültek be a rendszerbe.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu