Sokan tapasztalják, hogy az E-felvételiben még mindig nem látszik az emelt szintű érettségiért járó 50 intézményi többletpont – pedig már közeledik az ügyintézési időszak vége. De vajon baj ez?
A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételin 50 intézményi pont járhat az emelt szintű érettségiért – vagy az azt kiváltó felsőfokú felvételi szakmai vizsgáért –, ha annak eredménye legalább 45 százalékos. Ez a pontszám jelentősen befolyásolhatja a felvételi összpontszámot, mégis sok jelentkezőnél egyelőre nem jelenik meg a rendszerben.
Július 9-én zárul a felsőoktatási felvételi ügyintézési időszaka – ezt követően már nem lehet módosítani a jelentkezésen vagy új dokumentumokat feltölteni. A végleges pontszámok megállapítása viszont még nem zárul le ekkor, és többeknél még mindig hiányozhatnak bizonyos pontok, például az emelt szintű érettségiért járó többletpontok.
Miért nem jelenik meg az 50 pluszpont?
Ennek oka egyszerű: az intézményi pontokat – így az emelt érettségiért járó 50 pontot is – az adott egyetem vagy főiskola számítja és rögzíti. Ez a folyamat több időt vehet igénybe, és nem feltétlenül történik meg egyszerre a többi pontszámítási adattal. Előfordulhat tehát, hogy a rendszer csak napokkal később, akár az ügyintézési határidő után mutatja ki ezeket a pontokat.
Mikorra várható a végleges pontszám?
A pontszámítás véglegesítése július 23-ig, a ponthatárok kihirdetéséig történik meg. Addig tehát még előfordulhat, hogy változik az E-felvételiben látható pontszám – különösen, ha az intézményi pontok még nem kerültek be a rendszerbe.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
