Felvételi 2025: mikor húzzák a ponthatárokat?

Mutatjuk a dátumot.

  • Székács Linda

Júliusban kiderül, kik tanulhatnak tovább szeptembertől valamelyik magyar egyetemen, hiszen a bejutáshoz szükséges ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint 2025. július 23-án hirdeti ki az Oktatási Hivatal.

Azok, akik korábban kérték, a sikeres felvételről vagy az elutasításról sms-t kapnak majd, míg azok a hallgatók, akik ezzel a lehetőséggel nem éltek, a felvi.hu-n és az Eduline oldalán nézhetik majd meg, hogy elég pontot értek-e el a bejutáshoz azon szakok valamelyikén, amiket korábban megjelöltek.

Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?

A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.

Ez az öt szempont

  • a jelentkezők felvételi összpontszáma alapján kialakított egységes rangsorolás,
  • az intézmények kapacitása,
  • az intézményenként (képzési területenként) közzétett maximális hallgatói létszám,
  • az általuk megadott minimális pontszám, valamint
  • a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok.

Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.

Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?

Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.