Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
1. Hány pontot lehet szerezni a 2025-ös egyetemi felvételin?
Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai bizonyítványotok nem lett túl jó.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A középiskolai eredményeknél a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matek, és egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi jegye számít. Az Az ötödik tárgy pedig egyetemenként, de karonként, sőt szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
2. Technikumban vagyok a végzős, a szakmai vizsgámból is számíthatják a pontjaimat?
Ha a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.
3. Az érettségik átlaga is számít?
Igen, még pedig a középiskolai pontok számításánál veszik figyelembe. Mindegy, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 67 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 67 százalékos emelt szintű.
4. Hány pontot kaphatok egy középszintű érettségire?
Az érettségi pontok meghatározásánál számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztatok azokból a tárgyakból, amit az egyetemi felvételi követelményként meghatározott. Például egy 87 százalékos középszintű történelemérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Hogy az egyes érettségi százalékokra hány pontot kaphattok a felvételin, azt ebben a cikkünkben találjátok.
5. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségimre nyelvvizsgaként is kaphatok pontokat?
Ha idegen nyelvből érettségiztetek, akkor vagy az emelt szintért kaphattok többletpontot vagy pedig ha úgy jobban jártok, akkor nyelvvizsgaként számítják be, de csak egy jogcímen fogják beszámítani. Hogy, mikor melyik éri meg jobban, és hány pont jár érte, az egyetemfüggő.
Például a Semmelweisen nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Ha angolból vagy németből van emelt szintűtök, akkor 20 pontot kaphattok érte a felvételin.
Ha azonban franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból vagy latinból vizsgáztatok, akkor csak 15 pontra vagytok jogosultak. Ha bármilyen másik nyelvből érettségiztetek emelt szinten, akkor hiába van papíron nyelvvizsgátok, a Semmelweisen nem jár nektek ezért pluszpont.
+1 Milyen versenyeredményért jár többletpont?
Akár a sportban, akár a tudományban voltatok sikeresek, mindegyik egyetem saját maga határozza meg, hogy milyen sportágak, milyen versenyeit veszi figyelembe, de ugyanez igaz a tanulmányi versenyekre is. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
Az egyetemi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
