Július 23-án hirdetik ki az egyetemi ponthatárokat, ezért a pontszámítással kapcsolatban 5+1 fontos kérdésre válaszolunk.
1. Hány pontot lehet szerezni a 2025-ös egyetemi felvételin?
Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai bizonyítványotok nem lett túl jó.
| Intézményi pontok számítása 2025 |
A középiskolai eredményeknél a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matek, és egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi jegye számít. Az Az ötödik tárgy pedig egyetemenként, de karonként, sőt szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
2. Technikumban vagyok a végzős, a szakmai vizsgámból is számíthatják a pontjaimat?
Ha a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.
3. Az érettségik átlaga is számít?
Igen, még pedig a középiskolai pontok számításánál veszik figyelembe. Mindegy, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 67 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 67 százalékos emelt szintű.
4. Hány pontot kaphatok egy középszintű érettségire?
Az érettségi pontok meghatározásánál számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztatok azokból a tárgyakból, amit az egyetemi felvételi követelményként meghatározott. Például egy 87 százalékos középszintű történelemérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Hogy az egyes érettségi százalékokra hány pontot kaphattok a felvételin, azt ebben a cikkünkben találjátok.
5. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségimre nyelvvizsgaként is kaphatok pontokat?
Ha idegen nyelvből érettségiztetek, akkor vagy az emelt szintért kaphattok többletpontot vagy pedig ha úgy jobban jártok, akkor nyelvvizsgaként számítják be, de csak egy jogcímen fogják beszámítani. Hogy, mikor melyik éri meg jobban, és hány pont jár érte, az egyetemfüggő.
Például a Semmelweisen nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Ha angolból vagy németből van emelt szintűtök, akkor 20 pontot kaphattok érte a felvételin.
Ha azonban franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból vagy latinból vizsgáztatok, akkor csak 15 pontra vagytok jogosultak. Ha bármilyen másik nyelvből érettségiztetek emelt szinten, akkor hiába van papíron nyelvvizsgátok, a Semmelweisen nem jár nektek ezért pluszpont.
+1 Milyen versenyeredményért jár többletpont?
Akár a sportban, akár a tudományban voltatok sikeresek, mindegyik egyetem saját maga határozza meg, hogy milyen sportágak, milyen versenyeit veszi figyelembe, de ugyanez igaz a tanulmányi versenyekre is. Az Óbudai Egyetemen az országos e-Sport bajnokságon történő részvétel után 3 pont, nemzetközi verseny esetében 5 pont jár. Dobogós eredményért az előbbi esetben 10 pont, az utóbbinál pedig 20 többletpontot lehet szerezni.
Az egyetemi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
