Először tesznek szakmai vizsgát a tizenharmadikosok a technikumokban

Május 12-i héten kezdődnek a szakmai vizsgák a technikumokban. Most vizsgáznak először azok a diákok, akik a megújult ötéves szakképzés keretében tanultak szakmát.

Mostani az első olyan végzős évfolyam, amelyik "a megújult szerkezetű, a munkaerőpiaci igényekhez szorosabban illeszkedő képzési rendszerben sajátította el a választott szakma elméleti és gyakorlati alapjait" - írja a Szakmát Szerzek.

Ebben a vizsgaidőszakban szereznek képesítést azok a diákok, akik például elektronikai műszerésznek, cukrásznak-péknek, a kozmetikus technikusnak és a dekoratőrnek tanultak.

A végzősök a sikeres szakmai vizsga és nyelvi érettségi után kapják meg az érettségi bizonyítványukat, ugyanis tavaly ők már előrehozott érettségit tettek magyarból, matekból és történelemből.

A szakmai vizsgának elég nagy tétje van, hiszen ha nem sikerül valakinek, akkor nem kapja meg az érettségi bizonyítványát. Arról nem beszélve, hogy emelt szintű érettséginek minősül és ha a diák az adott szakterületen tanulna tovább egyetemen vagy főiskolán, akkor még előnyt is jelenthet.

Gond csak akkor van, ha a technikumban tanuló diák az évek alatt meggondolja magát, és másik szakterületen szeretne elhelyezkedni.

Ezeknek a diákoknak:

  • kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak.
  • kötelezően ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy biztosan nem szeretnének a pályán maradni.
  • a másik szakterület miatt egyeteme válogatja, hogy a szakmai vizsgájukat elfogadják-e ötödik érettségi tárgyként.
  • emiatt egy hatodik tárgyból is érettségizniük kell, amit csak olyan tárgyból tehetnek le, ami a technikum helyi tantervében szerepel.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.