Hogyan számolják a középszintű érettségi százalékokból a felvételi pontokat?

Egy középszintű 100 százalékos érettségi már nem 100 pontot ér a felvételin, hanem csak 67 pontot.

A 2024-es érettségi volt az első, ahol már az új szabályok szerint pontozták az érettségi eredményeket a felsőoktatási felvételin. Korábban egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, és az emelt szintűért plusz 50 pontot lehetett bezsebelni.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Ez azonban megváltozott és már más súllyal zsámolják a közép- és az emelt szintű érettségit, hogy még "hangsúlyosabb" legyen az emelt jelentősége.

Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére

Így - ahogyan tavaly is - idén például egy 78 százalékos középszintű érettségiért már nem 78 pontot kap a felvételiző diák, hanem mindössze 52-t, a 100 százalékos középszintű érettségi vizsga pedig maximum 67 pontot érhet. Ezzel szemben az emelt szintű érettségin a 78 százalékot továbbra is 78 ponttá váltják át, a 100 százalék pedig 100 pontot ér.

Mutatjuk a táblázatot, ami alapján megnézhetitek, hány pontot ér majd a középszintű vizsgákon elért százalék:

A középszintű érettségi vizsga

százalékos eredménye
Felvételi érettségi pontokként

figyelembe vehető pontok száma
2517
2617
2718
2819
2919
3020
3121
3221
3322
3423
3523
3624
3725
3825
3926
4027
4127
4228
4329
4429
4530
4631
4731
4832
4933
5033
5134
5235
5335
5436
5537
5637
5738
5839
5939
6040
6141
6241
6342
6443
6543
6644
6745
6845
6946
7047
7147
7248
7349
7449
7550
7651
7751
7852
7953
8053
8154
8255
8355
8456
8557
8657
8758
8859
8959
9060
9161
9261
9362
9463
9563
9664
9765
9865
9966
10067

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.