Nem elég a jól sikerült érettségi - ilyen pontokkal lehetett bejutni tavaly a felvételi legnépszerűbb képzésére

378 pont alatt egyik népszerű fővárosi vagy vidéki egyetemre sem lehetett bejutni 2024-ben.

  • Székács Linda

Közel 19 ezren jelentkeztek idén a felvételi listájuk valamelyik helyén gazdálkodási és menedzsment képzésre, ami sokadik alkalommal lett idén is a felsőoktatási felvételi legnépszerűbb alapképzése.

A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárásban közel 130 ezren próbálnak meg bejutni valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Közülük a legnépszerűbb képzést 4484-en jelölték a felvételi listájuk első helyén.

A jelentkezők száma miatt jellemzően a ponthatárok is magasak ezen az alapképzésen. A 2024-es felsőoktatási felvételiben államilag támogatott gazdálkodási és menedzsment alapszakra a(z)

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 407,
  • Budapesti Corvinus Egyetemen 443,
  • Debreceni Egyetemen 387,
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem 409,
  • Károli Gáspár Református Egyetemen 378,
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen 389,
  • Miskoci Egyetemen 418,
  • Óbudai Egyetemen 381,
  • Pannon Egyetemen 430,
  • Pécsi Tudományegyetemen 397,
  • Szegedi Tudományegyetemen 385

ponttal lehetett bekerülni.

Ezekhez tehát nem elég a jól sikerült érettségi és a jó tanulmányi eredmények; intézményi pontokra, például emelt szintű érettségire és nyelvvizsgára is szükség lehet.

„Igenis sorsfordító lehet extra 100 pont”

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.