Nem számít bele az ingyenes állami félévekbe; ennyien jelentkeztek az NKE pedagógusképzéseire

123-án jelölték meg a felvételi listájuk első helyén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamelyik pedagógusképzését a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás során. Az összes jelentkezők száma 465.

  • Székács Linda

Az NKE tavaly márciusban jelentette be, hogy 2025. szeptemberétől tanárképző kart indítanak. Óvodapedagógusokat, tanítókat, valamint földrajz, magyar, angol, német és természettudomány-környezettan szakos tanárokat képeznek majd.

A szakokat ráadásul azzal teszik vonzóbbá a jelentkezők számára, hogy az NKE-n elvégzett pedagógusképzések nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét ingyenes állami félévbe.

Mindez úgy lehetséges, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre más szabályok vonatkoznak, mint a többi felsőoktatási intézményre. Az egyetem jogállását külön törvény rögzíti; ez teszi lehetővé, hogy az intézményben folytatott állami ösztöndíjas tanulmányok ne számítsanak bele a tizenkét ingyenes állami félévbe, és hogy magának a képzésnek se kelljen megfelelni a más pedagógusképzésekre érvényes képzési és kimeneti követelményeknek.

Mindezekkel elsőhelyes jelentkezőt összesen 123-at sikerült bevonzaniuk a szeptemberben induló képzésekre. A jelentkezési statisztikák szerint

  • óvodapedagógusnak 41-en,
  • tanítónak 21-en
  • földrajz-történelem szakos tanárnak 17-en,
  • magyar-történelem szakos tanárnak 7-en,
  • angol-magyar szakos tanárnak 9-en,
  • angol-német szakos tanárnak 4-en,
  • angol-történelem szakos tanárnak 19-en,
  • német-történelem szakos tanárnak 1 fő,
  • természettudomány-környezettan szakos tanárnak 4-en

jelentkeztek.

Az összes jelentkezők száma ennél magasabb. A felvételi listájuk második, harmadik vagy akár hatodik helyén az NKE pedagógusképzéseit 465-en jelölték meg. A legvonzóbb ebben az esetben is az óvodapedagógus képzés, amit 142-en jelöltek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.