„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
November 5-én Dublinban rendezték meg a 19. Európai Roma Platformot, amelyen az Európai Bizottság, a tagállami kormányok és roma civil szervezetek képviselői egyeztettek a roma közösségek helyzetéről, többek között az oktatási egyenlőtlenségek felszámolásáról és az uniós támogatások felhasználásáról.
A rendezvény egyik panelbeszélgetésén felszólalt dr. Lakatos Rozália, a Heves vármegyei Halmajugra polgármestere is, aki szerint az Európai Unió jelentős összegeket fordít a romák társadalmi integrációjára és az oktatási szegregáció megszüntetésére, az eredmények azonban továbbra is elmaradnak a várakozásoktól.
Az Európai Unió rengeteg pénzt küld Magyarországnak a romák integrációjára, a jobb oktatásra és a szegregáció megszüntetésére. Az eredmények mégis nagyon gyengék. Miért?
– idézi a polgármestert a RomaPlay. Lakatos szerint a probléma egyik oka, hogy az önkormányzatok egy része nem rendelkezik a támogatások hatékony felhasználásához szükséges szakemberekkel, más településeken viszont a politikai érdekek akadályozzák az előrelépést.
A polgármester szerint sok településvezető azért nem lép fel határozottabban az iskolai szegregáció ellen, mert attól tart, hogy az intézkedésekkel elveszítheti választói támogatását. Ezen úgy változtatna, hogy az uniós források elosztását az integráció érdekében tett intézkedésekhez kötné.
Javaslata szerint azok az önkormányzatok, amelyek aktívan dolgoznak az elkülönítés felszámolásán, további támogatásokat kaphatnának, akár utak vagy középületek felújítására is. Azoktól a településektől viszont, amelyek továbbra is fenntartják a szegregációt, minden uniós támogatást megvonna. „Ha nincs integráció, nincs pénz!” – foglalta össze elképzelését.
Lakatos Rozália a támogatási rendszer működését is bírálta. Szerinte a kisebb, hátrányos helyzetű települések gyakran azért nem tudnak sikeresen pályázni, mert nincs pénzük pályázatíró cégekre, és megfelelő szakembereket sem tudnak alkalmazni.
Ennek megoldására minden vármegyében uniós forrásból működő szakértői csapatokat hozna létre, amelyek a pályázatok előkészítésében és a projektek megvalósításában is segítenék az önkormányzatokat. A polgármester a támogatások időtartamát is problémásnak tartja. „Az integráció nem kétéves munka” – hangsúlyozta.
Szerinte sok program a finanszírozás lejártával megszűnik, így a korábban elért eredmények sem feltétlenül maradnak fenn. Ezért olyan rendszert javasol, amelyben a sikeresen működő programok automatikusan további támogatáshoz juthatnak.
A halmajugrai polgármester szerint a roma közösségek felzárkóztatását célzó programokban a civil szervezeteknek is nagyobb szerepet kellene kapniuk. Úgy véli, a helyi önkormányzatok sok esetben nem élvezik az érintett közösségek bizalmát, miközben a civil szervezetek rendelkeznek azokkal a kapcsolatokkal és tapasztalatokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a programok sikeréhez. Ezért azt javasolta, hogy az önkormányzatok csak akkor részesülhessenek uniós támogatásban, ha egy helyi civil szervezettel egyenrangú partnerként valósítják meg a fejlesztéseket.
Emellett egy uniós finanszírozású önkormányzati hálózat létrehozását is szorgalmazta, amelyben a településvezetők megoszthatnák egymással a sikeres integrációs programok tapasztalatait.
A javaslatok azért is aktuálisak, mert már folyamatban van az Európai Unió 2028-2034 közötti költségvetésének előkészítése. Ennek részeként az is kérdés, milyen feltételek mellett és milyen ellenőrzési mechanizmusokkal használhatják fel a tagállamok a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére szánt forrásokat.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
