Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának hatodik országjelentése elismeri, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett a hivatalosan elismert kisebbségek védelme mellett. A szakértők pozitívumként említik a stabil jogi kereteket, valamint azt is, hogy az utóbbi években nőtt a nemzetiségi önkormányzatok támogatása. Ezek az intézmények fontos szerepet játszanak kulturális programok szervezésében, valamint a nemzetiségi oktatás és kulturális intézmények működtetésében.
Átláthatóbb népszámlálás és nagyobb hangsúly kellene az oktatásra
A jelentés egyik legkritikusabb megállapítása a roma közösségek helyzetére vonatkozik. A dokumentum szerint a romák továbbra is jelentős hátrányokkal szembesülnek az oktatásban, a munkaerőpiacon, a lakhatásban és az egészségügyben, miközben a diszkrimináció is tartósan jelen van.
Különösen aggasztónak tartják az iskolai szegregációt, amely a jelentés szerint továbbra is széles körben elterjedt Magyarországon. A szakértők szerint ennek felszámolásához átfogó deszegregációs politikákra és a helyi, illetve országos hatóságok szorosabb együttműködésére lenne szükség.
A jelentés arra is rámutat, hogy a roma közösségek támogatása gyakran inkább szimbolikus vagy folklórjellegű programokban jelenik meg, miközben kevesebb figyelem jut a mindennapi társadalmi és gazdasági integrációra.
Az Európa Tanács szerint nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatásnak és a médiának abban, hogy erősödjön az interkulturális párbeszéd és a kölcsönös tisztelet a társadalomban. Emellett aggodalmukat fejezték ki a népszámlálási módszertan változásával kapcsolatban is. Szerintük fontos, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre a társadalmi egyenlőtlenségekről, mert ezek nélkül nehezebb hatékony szakpolitikákat kidolgozni.
Hiányoznak a kisebbségi nyelvű tankönyvek és pedagógusok
A Tanács egy másik jelentésről is írt, amelyet a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel foglalkozó szakértői bizottsága készített. Ebben megállapítják, hogy Magyarországon stabil jogi és intézményi háttér támogatja a kisebbségi nyelvek védelmét.
Az országban működik kisebbségi nyelvű vagy kétnyelvű oktatás, és a nyelvek jelen vannak a kulturális életben is – például múzeumokban, színházakban és közösségi programokban. Pozitív példaként említik azt is, hogy Magyarország korábban erősebb védelmet biztosított a romani és a beás nyelveknek.
A gyakorlatban azonban ezek a nyelvek ritkán jelennek meg a hivatalos ügyintézésben vagy a bíróságokon, annak ellenére, hogy erre jogi lehetőség lenne. Az oktatásban pedig gondot okoz a megfelelő tankönyvek és a kisebbségi nyelveken tanítani képes pedagógusok hiánya.
Az Európa Tanács több területen is sürget változásokat. A jelentés szerint szükség lenne:
az iskolai szegregáció felszámolására,
a roma diákok oktatási esélyeinek javítására,
a roma integrációs politikák megerősítésére,
a gyűlölet-bűncselekmények hatékonyabb üldözésére,
valamint a kisebbségi nyelvek közéleti használatának erősítésére.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Reviczky Zsolt.
Európában példátlan antipedagógia: így választja szét a hátrányos helyzetű és a középosztálybeli gyerekeket a magyar oktatás
Spontán jelenség vagy rendszerszintű probléma, ha jobb körülmények között élő tanulókat a szülők olyan iskolába viszik, ahol alig vagy nincsenek hátrányos helyzetű diákok? Mit lehet ez ellen tenni, és ha minden így marad, annak milyen következményei lehetnek? Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk.
