Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Csütörtökön nyílt levélben nyújtotta át szegregációellenes javaslatait Maruzsa Zoltánnak az Együttnevelés Szövetség, a demonstrációban a Tanítanék Mozgalom is részt vett.
Flashmobot tartott a Belügyminisztérium előtt, majd nyílt levelet adott át az oktatásirányítás részére csütörtökön a roma gyerekek iskolai elkülönítése ellen küzdő Együttnevelés Szövetség – írta meg a Mérce. Azért látogattak el Pintér Sándor minisztériumához, hogy tiltakozzanak a roma gyerekek indokolatlan sajátos nevelési igényű (SNI) minősítése ellen.
"Az oktatás súlyosbodó gondjait egyre többen megtapasztalják, de leginkább a szegények és a romák az elszenvedői az oktatási rendszer leromlásának, amely a legdrámaibb módon a roma tanulók külön oktatásának különböző formáiban mutatkozik meg"
– mondta Dósa Valéria, az Együttnevelés Szövetség önkéntese, aki példákat is hozott a szegregáció különböző eseteire: mint mondta, van olyan település, ahol a roma gyerekek évek óta konténerekben tanulnak, nem ritka, hogy a cigány diákoknak más bejáraton kell közlekedniük, és külön ballagnak nem roma társaiktól.
Az Együttnevelés Szövetség szegregációellenes javaslatait tartalmazó, hat pontból álló nyílt levelet vitt be Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkárnak – írja a lap. A tüntetők szerint a belügyi államtitkárság 30 napon belül ígért reakciót a nyílt levélre.
A nyílt levél átadása előtt egy performanszt is bemutattak az Együttnevelés Szövetség aktivistái a Tanítanék Mozgalom tagjaival, köztük Törley Katalinnal, amelyben szimbolikusan jelenítették meg a többségi társadalom megbélyegzését és kirekesztését.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.