Ezek a legférfiasabb munkák a magyarok szerint

Szerintetek inkább nőies vagy férfias szakma a könyvelői állás?

A No Fluff Jobs nemzetközi állásportál reprezentatív kutatást készített a magyar lakosság körében, hogy feltérképezze az egyes szakmák társadalmi megítélését. A felmérésben ezer, 18–64 év közötti magyar vett részt, és összesen 15 különböző foglalkozást kellett értékelniük. A kutatásból kiderült, mely szakmákat tartják a magyarok nőiesnek vagy férfiasnak.

Erősen férfiasnak tartott szakmák

A válaszadók többsége szerint kifejezetten férfias tevékenységnek számít:

  • a rendőr (66%)
  • a gazdálkodó (55%)

A programozó/fejlesztő (51%), valamint a politikus (39%) munkakörben is domináns a férfiak jelenléte, azonban ezeknél már megjelenik egy erősen semleges megítélés is.

Semlegesnek tartott szakmák

A válaszadók nagy többsége szerint

  • az orvos (75%),
  • a sportoló (82%),
  • az újságíró (79%),
  • a marketinges szakember (76%)
  • és a tanár (72%)

szakmák nemhez nem köthető, semleges területek.

„Ezek az eredmények pozitív tendenciát mutatnak abból a szempontból, hogy ezekben a foglalkozásokban a nemi szerepek kevésbé határozzák meg a társadalmi megítélést” – összegzi a tanulmány.

Nőiesnek tartott szakmák

Ennek a kategóriának az élén szerepel

  • az ápoló (62%)
  • és a könyvelő (38%)

A többi szakmához képest aránylag sokan nőies munkának gondolták még a toborzó/HR szakember (27%) és a tanár (25%) állást is.

Az influenszer/véleményvezér szakmát a válaszadók 16 százaléka inkább nőiesnek, 72 százaléka pedig semlegesnek ítélte meg.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ügyvédi hivatást a válaszadók 67%-a nemhez nem köthető, semleges szakmaként jellemezte. Ugyanakkor a megkérdezettek közel harmada (29%) férfiasnak tartja, ami arra utalhat, hogy bár a jogi pálya formálisan nyitott mindenki számára, a társadalmi képzetekben még mindig jelen van egy enyhe „férfias” felhang.

A kereskedelmi képviselői vagy értékesítői munkakört ennél kiegyensúlyozottabban ítélték meg: 12% férfiasnak, 11% nőiesnek, míg 72% semlegesnek látta. Ez azt jelezheti, hogy ezen a területen valóban hasonló arányban jelennek meg a nők és a férfiak, és a szakma társadalmi megítélése is tükrözi ezt az egyensúlyt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.