A nyolcadikosok mintegy 25 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2024-es szövegértési kompetenciamérés eredményeiből.
A tavalyi kompetenciamérés végleges eredményeit az Oktatási Hivatal a napokban publikálta.
Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből - egy évfolyamot leszámítva - még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.
képességpontot szereztek.
Ez azt jelenti, hogy a 2023-as eredményekhez képest
képességponttal értek el kevesebbet.
Egyedül a hatodikosok javítottak, hiszen átlagosan 1440 képességpontot szereztek, ami nyolc ponttal több, mint amennyit a kortársaik értek el a 2023-as mérésen.
Szomorú adatok nyolcadikban szövegértésből
Aggasztó, hogy a nyolcadikosok mintegy 9 százaléka első képességszinten vagy alatta teljesített. Ők azok a diákok, akik például egy szövegből csak a kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni. (2023-ban ugyanez az arány csak 7,63 százalék volt) A nyolcadikosok mintegy 16 százaléka is csak a második képességszinten áll, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Tehát lényegében a nyolcadikosok negyede funkcionális analfabéta.
| Mi az a funkcionális analfabetizmus? |
| A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – nyilatkozta nekünk korábban Steklács János, olvasáskutató és nyelvész. |
Észak-Magyarország gyengébben teljesít
Országos szinten az egyes régiók között is óriásiak a különbségek. Nyolcadikban – csak úgy, mint az összes többi általános iskolai évfolyamon – a budapesti diákok végeztek az élen 1547 képességponttal. A képzeletbeli dobogó második fokára a Csongrád-Csanád vármegyeiek (1536 képességpont) állhattak fel, míg a harmadik helyet a zalai tanulók (1534 képességpont) szerezték meg. (Egyébként kilencedikben a zalai tanulók, tizedikben és tizenegyedikben pedig a Győr-Moson-Sopron megyei tanulók szerezték a legtöbb pontot.)
Ehhez képest a leggyengébben teljesítő vármegyékben jóval az országos, 1500 képességpontos átlag alatt teljesítettek a nyolcadikosok.
Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 1441, és Nógrádban 1454 képességpontot értek el átlagosan a diákok nyolcadikban.
Ez persze nem meglepő, hiszen az adatokból látszik - egy-egy kivételt leszámítva - minél jobb családi hátterű diákok járnak egy iskolába, annál magasabb pontszámot érnek el szövegértésből a kompetenciamérésen.
A lányoknak megint jobban ment a szövegértés
De nemcsak régiós szinten, hanem nemek között is voltak különbségek. Ha megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy a lányok a fiúkhoz képest, a korábbi évekhez hasonlóan, mindegyik évfolyamon jobbak voltak szövegértésből. A legnagyobb különbség a hetedikesek között volt: ezen az évfolyamon a lányok átlagosan 66 képességponttal szereztek többet, mint a fiúk, de nyolcadikban is nagy (64 képességpont) volt a differencia a két nem között.
A 2024-es kompetenciamérés eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
