Erre a megdöbbentő eredményre jutott nemrég az UNICEF. A funkcionális analfabetizmus eddig is létező probléma volt, de a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó online oktatás miatt még több gyerek küzd szövegértési nehézségekkel.
„Magyarázd meg, miért fontos a gilisztatárolós kísérlethez az, hogy hagymát és burgonyát helyezzünk a föld felszínére!”
Ez a negyedikes diákok szövegértési képességeit mérő PIRLS-vizsgálat egyik mintafeladata. Amelyet a 10 évesek egy része valószínűleg nem tudna megoldani, ennek a korosztálynak a 70 százaléka ugyanis nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget – derül ki a UNICEF friss felméréséből. Összehasonlításképpen: a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány.
Minél fiatalabb diákokról van szó, annál nagyobb kárt okozott a járvány. Az írni-olvasni tanuló első osztályosoknak jelentett igazán nagy kihívást az online oktatás, így a mostani harmadik-negyedik osztályos korosztály az, amellyel minél előbb el kellene kezdeni komolyan foglalkozni – mondja Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék vezetője, olvasáskutató és nyelvész.
Funkcionális analfabetizmus
A funkcionális analfabetizmus persze eddig sem volt ismeretlen jelenség Magyarországon. A funkcionális analfabétának tekinthető gyerekek és felnőttek tudnak írni és olvasni, viszont a megértéssel komoly nehézségeik vannak. „A mindennapi élethez szükséges, hogy a neten információt gyűjtsünk, levelezzünk, olvassunk, dokumentumokat töltsünk ki. Ha ezeket nem tudjuk megtenni, akkor beszélünk funkcionális analfabetizmusról, ez az egyén sikertelenségéhez vezet. Diszfunkciónak szoktuk nevezni” – magyarázza a tanszékvezető.
A lakóhely és a családi háttér, valamint a funkcionális analfabetizmus között erős az összefüggés – ezt bizonyítják az ötévente megrendezett PIRLS-vizsgálatok is. „A várakozásoknak megfelelően ezek a vizsgálatok Budapest kiemelkedő, illetve a községek és Észak-Magyarország átlagosan gyengébb eredményét mutatják, ráadásul a községek és Budapest átlageredménye közötti különbség nőtt 2011 és 2016 között” – írják a vizsgálat összegzésében. Steklács János szerint az iskolák megpróbálnak ugyan megoldást találni erre a problémára – a kérdés csak az, tud-e alkalmazkodni az iskolarendszer az új elvárásokhoz.
„Nagyon sok az új kihívás, gondolok most a migrációra vagy a születendő új szakmákra és új írásbeliségekre, amelyekre az európai rendszerek sem tudnak megfelelő gyorsasággal reagálni” – magyarázza az olvasáskutató.
A gazdaság sem jár jól, ha sok a funkcionális analfabéta
Steklács János szerint a gazdaság is megsínyli, ha nem kezelik sürgősen ezt a problémát – az emberek információkereső és -feldolgozó képessége ugyanis meghatározza a gazdasági teljesítményt is. Ha nem javul a helyzet, a mostani 10 éves korosztály 17 százalékkal fogja csökkenteni a globális GDP-t - olvasható az UNICEF jelentésében.
A helyzet súlyosságára világítanak rá a legutóbbi PISA felmérések is: a 15 évesek teljesítményét mérő nemzetközi teszten a magyar diákok átlag alatt végeztek a természettudomány, a matematika és a szövegértés terén is. Steklács János szerint nem lesznek jobbak az eredmények, ha nem lesz rendszerszintű beavatkozás az oktatáspolitikában. A szakember úgy véli, valójában teljesen új oktatáspolitikára lenne szükség, haladéktalanul el kellene kezdeni kiegyenlíteni az alapképességek szintjét, csökkenteni a diákok közötti különbséget, mert még jobban el fognak szakadni egymástól az egyre jobban és az egyre rosszabbul teljesítők.
A leszakadás persze már létező probléma: nemrég írtunk arról, hogy Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanuló a lemorzsolódás határán billeg, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában.
„Ez egy olyan társadalmat hoz létre, amilyet egy felelősséggel gondolkodó ember nem kívánhat magának” – szögezi le az olvasáskutató, hozzátéve: a skandináv országokban az oktatásra nem kiadásként, hanem befektetésként tekintenek, de több ázsiai országban is elősegítették már a gyors és hatékony fejlődést. Steklács János szerint ezek olyan reformok – már a szót is nehezen mondjuk ki Magyarországon –, amelyekben a tanárok is közreműködtek, és nemcsak végrehajtói, hanem tervezői és elismert szereplői is voltak az oktatás átalakításának.
„Nálunk is a tanárokat kellene megnyerni, mert azt már láttuk, hogy ha az ő megkérdezésük és szándékuk nélkül történik valami, az nem néz fényes jövő elé” – fogalmazott. Felzárkóztatás, a leszakadók felé forduló szemlélet, érthetőbb, alkalmazhatóbb tananyag és az oktatás módszertani kultúrájának gazdagítása – többek között ezekre lenne szükség a szakember korábbi tanulmánya alapján, amelyet a 2015-ös PISA eredmények után írt.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
