Bár a 2024 tavaszán írt kompetenciamérések végleges eredményeit csak idén tavasszal fogjuk megtudni, az elmúlt években az a tendencia alakult ki, hogy évről-évre rosszabb eredményeket érnek el a diákok, minden évfolyamban.
A 2023-as eredmények alapján a 6. évfolyamon átlagosan 1432 képességpontot szereztek a diákok, ami 43 ponttal maradt el a 2022-es (gyenge) eredménytől. Ez az utóbbi eredmény 6 ponttal volt rosszabb az előző évihez képest.
A 8. évfolyamosok 2023-ban 22 képességpontot veszítettek, így összesen 1513 pontot értek el, a 10. évfolyamon pedig 17 pontot rontottak az előző évi eredményekhez képest, így összesen 1583 pontot szereztek a tanulók.
Bár az országos átlagok az előző évhez képest gyengébben alakult, vannak területek, ahol a tanulók felül tudták múlni azt pár ponttal. Alapvetően az látszik, hogy régiónként változóak az eredmények, általánosságban a diákok jobban teljesítettek a fővárosban és nyugat-magyarországi vármegyékben, mint az északiakban. Hozzá kell tenni viszont, hogy ezzel csak az országos átlagot múlták felül, az eredményt még így is a gyenge kategóriába sorolják.
Az, hogy miért romlanak minden évben a tendenciák, az sok szemponton múlhat. Sok esetben a gyerekek a túlterheltség miatt teljesítenek gyengébben, hiszen az utóbbi időben megnövelték a kompetenciamérések számát, amire egy korábbi interjúnkban Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója is rámutatott.
Viszont az is szerepet játszhat, hogy 2022 óta a felmérések nem papíralapúak – ami megmagyarázná az egyes régiók alulmaradását -, illetve 2023-ban a tesztek lebonyolítása, külalakja és a kiértékelése is megváltozott. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagy zökkenőt tud jelenteni a tesztek kitöltésében, ha a rendszer leáll, vagy nem úgy tölti be a feladatokat, hogy azokat meg lehessen oldani.
A kormány a március 1-től bevezetésre kerülő kompetenciamérések osztályozásától várja többek között azt is, hogy az eredmények hirtelen javulásnak induljanak, hiszen így a gyerekek rá lesznek kényszerítve, hogy végre komolyan vegyék a felmérést, mivel az így kapott jegy beleszámít majd a középiskolai felvételibe is. Azzal, hogy miként szeretnék a felmérés eredményeit jegyre váltani, arról egyelőre még nem közöltek bővebb részleteket. De sokan nem értenek egyet a kormány döntésében, és ennek hangot is adnak.
„A kompetenciamérés egy segédeszköz, amivel az iskolák összehasonlíthatják a teljesítményüket és képet kaphatnak arról, milyen területekre kell jobban odafigyelni, mit kell fejleszteni. Egy ilyen mérés szerintem nem alkalmas arra, hogy az egyes tanulók eredményességét osztályzatokban kifejezve mérje. Az is csak egy illúzió, hogy mondjuk egy négyes osztályzat matematikából minden iskolában ugyanazt jelenti” – hangzott el Pálinkás József, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének és az első Orbán-kormány oktatási miniszterének korábbi nyilatkozatában, amit még a Népszavának tett a kormány rendelettervezetéről.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
