Pálinkás József szerint ez a fajta mérés nem alkalmas arra, hogy a tanulók eredményeit osztályzatokban határozzák meg.
„Ha megkérdeznének, én azt javasolnám a kormánynak, hogy ne csinálják ezt”
- nyilatkozta a Népszavának Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és az első Orbán-kormány oktatási minisztere az új rendelettervezetről, amely szerint márciustól a kompetenciamérés eredményeit érdemjegyekkel osztályoznák, és azok a középiskolai felvételibe is beszámítanának.
Az Eduline is megírta, hogy a kormány honlapján megjelent tervezet szerint szeretnék lehetővé tenni, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
Az országos kompetenciamérést először 2001-ben, Pálinkás József minisztersége alatt tartották, aki a lapnak elmondta, hogy ennek célja egy PISA-szerű, de a hazai iskolarendszer sajátosságaira fókuszáló értékelés volt, amely átfogó képet ad a diákok képességeiről és visszajelzést nyújt az iskoláknak, tanároknak.
„A kompetenciamérés egy segédeszköz, amivel az iskolák összehasonlíthatják a teljesítményüket és képet kaphatnak arról, milyen területekre kell jobban odafigyelni, mit kell fejleszteni. Egy ilyen mérés szerintem nem alkalmas arra, hogy az egyes tanulók eredményességét osztályzatokban kifejezve mérje. Az is csak egy illúzió, hogy mondjuk egy négyes osztályzat matematikából minden iskolában ugyanazt jelenti”
- nyilatkozta Pálinkás József.
Ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, még nagyobb hátrányba taszítják az SNI-s, BTMN-es diákokat.
A PDSZ és más szakmai szervezetek is bírálják, hogy az eredményeket érdemjegyekké alakítják, szerintük a mérés diagnosztikus célú, nem a diákok, hanem az intézmények értékelésére szolgál. A kormány 2022-től az alacsony kompetenciamérési eredményt mutató iskolákban átfogó vizsgálatokat indított, 2023 őszéig több mint 120 ilyen ellenőrzés történt.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy rendszerszintű beavatkozás a magyar közoktatásba, ha a kompetenciamérés eredménye beleszámít a gimnáziumi felvételibe:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
