Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
„Ha megkérdeznének, én azt javasolnám a kormánynak, hogy ne csinálják ezt”
- nyilatkozta a Népszavának Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és az első Orbán-kormány oktatási minisztere az új rendelettervezetről, amely szerint márciustól a kompetenciamérés eredményeit érdemjegyekkel osztályoznák, és azok a középiskolai felvételibe is beszámítanának.
Az Eduline is megírta, hogy a kormány honlapján megjelent tervezet szerint szeretnék lehetővé tenni, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
Az országos kompetenciamérést először 2001-ben, Pálinkás József minisztersége alatt tartották, aki a lapnak elmondta, hogy ennek célja egy PISA-szerű, de a hazai iskolarendszer sajátosságaira fókuszáló értékelés volt, amely átfogó képet ad a diákok képességeiről és visszajelzést nyújt az iskoláknak, tanároknak.
„A kompetenciamérés egy segédeszköz, amivel az iskolák összehasonlíthatják a teljesítményüket és képet kaphatnak arról, milyen területekre kell jobban odafigyelni, mit kell fejleszteni. Egy ilyen mérés szerintem nem alkalmas arra, hogy az egyes tanulók eredményességét osztályzatokban kifejezve mérje. Az is csak egy illúzió, hogy mondjuk egy négyes osztályzat matematikából minden iskolában ugyanazt jelenti”
- nyilatkozta Pálinkás József.
Ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, még nagyobb hátrányba taszítják az SNI-s, BTMN-es diákokat.
A PDSZ és más szakmai szervezetek is bírálják, hogy az eredményeket érdemjegyekké alakítják, szerintük a mérés diagnosztikus célú, nem a diákok, hanem az intézmények értékelésére szolgál. A kormány 2022-től az alacsony kompetenciamérési eredményt mutató iskolákban átfogó vizsgálatokat indított, 2023 őszéig több mint 120 ilyen ellenőrzés történt.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója korábban úgy fogalmazott a szerkesztőségünknek, hogy rendszerszintű beavatkozás a magyar közoktatásba, ha a kompetenciamérés eredménye beleszámít a gimnáziumi felvételibe:
