Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott, amelyből kiderült, hogy sok sajátos nevelésű igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákot hozna nehéz helyzetbe, ha a kompetenciamérésre a tanulók jegyet kapnának vagy ha az eredmény beleszámítana a középiskolai felvételibe.

"A kormány által tervezett kompetenciamérések eredményének beszámítása a középiskolai felvételibe megsérti az esélyegyenlőség jogait arra tekintettel is, hogy az SNI-, illetve autizmus, Asperger-diagnózissal rendelkező diákok közül vannak olyanok, akik eddig mentesültek a kompetenciamérés feladatsorainak megírása alól.

Amennyiben az eredmény beszámít majd a középiskolai felvételibe, ezek a tanulók még nagyobb hátrányba kerülnek, hiszen jogukkal élveők meg sem írják ezeket a felméréseket, így esélyük tovább csökken a középfokú intézményekbe való bekerülésnél." - írta Rita (nevét megváltoztattuk), aki kitért arra is, ha ezeknek a tanulóknak mégis meg kell írniuk a kompetenciamérést, akkor

az állapotuk miatt gyengébben  teljesítenek, így rosszabb érdemjegyet, illetve emiatt majd kevesebb pontot kapnak a felvételi eljárás során.

Ha az eredmény az átlagukba is beszámít majd, az szintén hátrányt jelent számukra több tekintetben is (önbecsülés, átlag után járó kedvezmények, juttatások, ösztöndíj, kollégiumi elhelyezés  stb.).

Sajátos helyzetük miatt már eddig  is hátrányba kerültek a magyar oktatási rendszer hiányosságai és anomáliái miatt, amik így extrém módon még fokozódni fognak a számukra.

- tette hozzá Rita.

Az olvasói levél kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt is azzal kapcsolatban, hogy ha tétje lesz a kompetenciamérésnek, akkor abban a SNI-s, BTMN-es diákoknak kötelezően részt kell-e venniük a mérésben,és ha igen, akkor kapnak-e valamilyen kedvezményt.

Ezzel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy ezekben a kérésekben "a hivatal nem illetékes, azok jogalkotói hatáskörbe tartoznak."

Azt érdemes megjegyezni, hogy a KSH legfrisebbb gyorsjelentése szerint 65 416 sajátos nevelési igényű diák jár általános iskolába a 2024/2025-ös tanévben. Ehhez képest a 2023/2024-es tanévben ugyanez a szám csak 62 878 volt. Egyelőre még nincsen friss adat arról, hogy miért kapták ezek a gyerekek az SNI-s státuszt, de azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as Hintalovon Alapítvány jelentése szerint az esetek közel 70 százalékában súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar áll a háttérben.

Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.