Középiskolai felvételi: szakorvosi javaslatra járhat plusz idő a központi írásbelin?
A központi írásbeli tárgyanként 45 perces, ezért felmerülhet a kérdés, hogy szakorvosi javaslat alapján a diák kaphat-e pluszban perceket.
A központi írásbeli tárgyanként 45 perces, ezért felmerülhet a kérdés, hogy szakorvosi javaslat alapján a diák kaphat-e pluszban perceket.
Hány perccel írhatják tovább a központi írásbelit az SNI-s és BTMN-es diákok? Jár automatikusan 15 vagy 30 perc pluszidő? Az Oktatási Hivatal tájékoztatója egyértelmű: nincs mindenkire érvényes, egységes időhosszabbítás.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
A gyerekek fejlesztése pénzkérdés is, amit gyakran pont a leginkább rászorulók nem tudnak megfizetni, vagy egyszerűen tudomást sem szereznek arról, hogy van lehetőség fejleszteni bizonyos képességeket.
Kedvezmények, időhosszabbítás, eszközhasználat – mutatjuk, mi vár azokra az SNI-s és BTMN-es tanulókra, akik idén írják a központi felvételit.
Mutatjuk, milyen kedvezményeket kaphatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek a középiskolai felvételin.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
Differenciált fejlesztés helyett állandó konfliktusok lehetnek nagycsoportban, ahol az óvodapedagógus kis túlzással a túlélésért fog küzdeni, ha elfogadják az óvodák átalakításáról szóló jogszabályt.
Eddig közülük sokaknak nem kellett megírniuk a kompetenciamérést.
Folyamatosan izeg-mozog, nem tud csendben maradni, zavarja az osztálytársait az órán: ilyen és ehhez hasonló problémákkal sok gyerek küzd az iskolában, amelyeknek akár komolyabb okai is lehetnek a háttérben. Ennek feltárásában segíthet a szakértői vizsgálat, mégis az általunk megkérdezett gyógypedagógusok szerint sok szülő gyakran hallani sem akar róla.
Ilyen esetben a szülőknek nem kell a kérelmet sem leadni, automatikusan maradhat még egy évet a gyerek az óvodában.
Két éve szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült új szabályozást, ami annyit jelent, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentését felmenő rendszerben eltörölték. Az új törvény a most lezárult tanév elején lépett életbe, így már láthatóak a módosítás eredményei – írja az Abcúg.
Eduline
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar kezdeményezésére egy állásfoglallást juttattak el a köznevelési törvény módosításának szavazása előtt az oktatásért felelő államtitkárságra. A Palkovics László államtitkárnak címzett levelet a kar most nyilvánosságra hozta. Az írást több, gyógypedagógiai képzést folytató egyetem aláírta.
Eduline
"A felmentés sokszor életmentő, megóv a kudarctól, a bukástól. Megóv a lemorzsolódástól" - írja a Tanítanék Mozgalom, amely a köznevelési törvény keddi módosítására reagált Facebook-jegyzetben.
Eduline