Kötelező az SNI-s tanulóknak megírni a központi írásbelit?

Mutatjuk, milyen kedvezményeket kaphatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek a középiskolai felvételin.

A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő diákok a középfokú felvételi eljárás során kedvezményekre lehetnek jogosultak, amelyeket az érvényes szakértői véleménynek kell tartalmaznia.

Ezek a középiskolák fogadnak SNI-s diákokat Budapesten

Kedvezmények a középfokú felvételi eljárás során

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szeinrt az SNI-s tanulóknak járó kedvezmények az alábbiak lehetnek:

  • egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés és a minősítés alól,
  • hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
  • a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

A BTMN-s tanulóknak járó kedvezmények az alábbiak lehetnek:

  • hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
  • a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz

A központi írásbeli vizsgára vonatkozó szabályok

Ha a kiválasztott középiskola feltételként előírja a központi írásbeli vizsga letételét, akkor a magyar nyelv és/vagy matematika tantárgyból értékelés és minősítés alól mentesített SNI-s tanulónak és szülőjének még a jelentkezés előtt tisztázniuk kell az alábbiakat:

  • Szükséges-e a tanulónak részt vennie a központi írásbelin (egyik vagy mindkét tantárgyból) a mentesítés ellenére?
  • Az iskola elbírálja-e a felvételi jelentkezést a központi írásbeli eredménye nélkül, esetleg csak az egyik tantárgy eredményét figyelembe véve, vagy más – az intézmény alapdokumentumaiban rögzített – módon?

A mentesítés ellenére a tanuló és a szülő dönthet úgy is, hogy ha valamelyik kiválasztott iskola kéri, a tanuló mégis részt vesz az írásbeli vizsgán.

Fontos, hogy az SNI-s tanuló a szakértői vélemény alapján kizárólag a továbbtanulásra kiválasztott középiskolától kérheti a központi írásbeli vizsga alóli felmentést – az írásbelit szervező iskolától nem, még akkor sem, ha később végül csak oda adja be a jelentkezését.

Amennyiben a diák több középiskolába is jelentkezik, előfordulhat, hogy az egyes intézmények eltérően döntenek arról, szükséges-e a vizsga eredménye. Ha az egyik iskola megköveteli a központi írásbeli pontszámát, a másik viszont nem, a szülő és a tanuló döntésén múlik, hogy az összes körülmény mérlegelése után részt vesznek-e a vizsgán.

Összességében tehát a szülő feladata, hogy minden kiszemelt intézménnyel külön-külön egyeztessen a fenti kérdésekről.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.