Ezek a középiskolák fogadnak SNI-s diákokat Budapesten

Mutatjuk azt is, hogy hol nézhetitek meg, melyik budapesti középiskolába jelentkezhetnek 9. évfolyamra az SNI-s tanulók.

A középiskolai felvételin igazán nehéz helyzetben vannak a sajátos nevelési igényű tanulók, akiknek száma folyamatosan nő, de a speciális igényeikre nincsen minden intézmény felkészülve. A KIFIR rendszerben országos szinten külön lehet szűrni az SNI-s gyerekeket fogadó gimnáziumokat, technikumokat és szakképzőket.

Középiskolai felvételi 2026

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat azonban külön összegyűjtötte, hogy milyen budapesti iskolákba járhatnak a sajátos nevelésű diákokat. Ezekből kiderül, hogy autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek és a egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő fiatalok viszonylag sok intézmény közül választhatnak.

Az autizmus spektrumzavarral küzdő tanulókat a fővárosban 30 gimnázium és 17 technikum fogadja, emellett természetesen megjelölhetnek szakgimnáziumot, szakképző iskolát és szakiskolát is.

Többek között:

  • Budenz József Általános Iskola és Gimnázium
  • Budapest III. Kerületi Kerék Általános Iskola és Gimnázium
  • Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium
  • Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium
  • Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium
  • Sylvester János Református Gimnázium és Technikum
  • Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium
  • Burattino Általános és Középiskola, Gyermekotthon
  • Corvin Mátyás Gimnázium
  • Kürt Alternatív Gimnázium

Fontos megemlíteni, hogy a listán szereplő gimnáziumok nagy része alapítványi fenntartású.

Az egyéb pszichés problémákkal diagnosztizált diákokat pedig 68 gimnáziumba és 46 technikumba jelentkezhetnek a többi iskolatípus mellett. A teljes listát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.