BTMN-es diáknál a pedagógiai szakszolgálat jelöl ki iskolát?

Fontos kérdésre válaszolunk.

Az egyik szülői közösségi csoportban merült fel a kérdés, hogy pedagógia szakszolgálat jelöl ki iskolát, ha egy óvodás BTMN-kódot kap.

Ebben az esetben fontos, hogy a BTMN-kód esetén a szakértői bizottság csak javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre, módszertani támogatásra, de nem jelöl ki kötelező intézményt. Vagyis ebben az esetben a szülő választhatja ki az iskolát, viszont az intézménynek kötelező fejlesztést biztosítani, ha ez a szakvéleményben is szerepel.

Csak az SNI-s kód esetében jelöl ki a pedagógiai szakszolgálat olyan iskolát, ahova a diákot mindenképpen fel kell venni.

Érdemes kiemelni, hogy a KSH adatai szerint a 2024/2025-ös tanévben az SNI-s tanulók száma tovább emelkedett egy év alatt 104 865 főről 109 430 főre az óvodákban, az általános- és középiskolákban. A többségük - közel 50 ezren - súlyos tanulási zavarral küzd.

Az SNI-s diákok helyzetével az Eduline-on is több cikkben foglalkoztunk. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma az ő esetükben is a szakemberhiány, ugyanis nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes és mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető; mi az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember.

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.