KSH: egy tanév alatt közel kétezerrel nőtt az autista diákok száma

A 2023/2024-es tanévben 11685 diák küzdött autizmus spektrumzavarral a KSH legfrissebb statisztikái szerint.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a KSH statisztikái szerint az autista diákok száma a közoktatásban.

A 2020/2021-es tanévben a számuk még csak 7480 volt, ami közel két alatt, a 2022/2023-as tanévre 9737-re emelkedett. Az elmúlt tanévben pedig a tízezret is átlépte, már 11685 diáknak van autizmus spektrumzavarról diganózisa.

A számok mögött az is állhat, hogy a kilencvenes években vagy egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy értelmi fogyatékosok más csoportjába sorolták őket. Azt ki kell emelni, hogy az autista emberek kb 70 %-a normál intellektusú, a maradék 30 % az, aki társuló értelmi akadályozottsággal, vagy épp kiemelt értelmi képességekkel bír.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is megugrott az autizmus spektrumzavarral küzdők száma.

Egy nemrég publikált kutatás szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet hozzá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és az ADHD-s gyerekek szervezete nem tudta annyira hatékonyan üríteni a BPA-t és a dietil-hexil-ftalátot (egy másik adalékanyag), mint a neurotipikus embereké. Bár még további vizsgálatokra van szükség, de az említett tanulmány szerint is autizmus és az ADHD kialakulásáért genetikai és környezeti tényezők egyszerre felelősek.

 

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.