KSH: egy tanév alatt közel kétezerrel nőtt az autista diákok száma

A 2023/2024-es tanévben 11685 diák küzdött autizmus spektrumzavarral a KSH legfrissebb statisztikái szerint.

Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a KSH statisztikái szerint az autista diákok száma a közoktatásban.

A 2020/2021-es tanévben a számuk még csak 7480 volt, ami közel két alatt, a 2022/2023-as tanévre 9737-re emelkedett. Az elmúlt tanévben pedig a tízezret is átlépte, már 11685 diáknak van autizmus spektrumzavarról diganózisa.

A számok mögött az is állhat, hogy a kilencvenes években vagy egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy értelmi fogyatékosok más csoportjába sorolták őket. Azt ki kell emelni, hogy az autista emberek kb 70 %-a normál intellektusú, a maradék 30 % az, aki társuló értelmi akadályozottsággal, vagy épp kiemelt értelmi képességekkel bír.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is megugrott az autizmus spektrumzavarral küzdők száma.

Egy nemrég publikált kutatás szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet hozzá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és az ADHD-s gyerekek szervezete nem tudta annyira hatékonyan üríteni a BPA-t és a dietil-hexil-ftalátot (egy másik adalékanyag), mint a neurotipikus embereké. Bár még további vizsgálatokra van szükség, de az említett tanulmány szerint is autizmus és az ADHD kialakulásáért genetikai és környezeti tényezők egyszerre felelősek.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.