Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2023/2024-es tanévben 11685 diák küzdött autizmus spektrumzavarral a KSH legfrissebb statisztikái szerint.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a KSH statisztikái szerint az autista diákok száma a közoktatásban.
A 2020/2021-es tanévben a számuk még csak 7480 volt, ami közel két alatt, a 2022/2023-as tanévre 9737-re emelkedett. Az elmúlt tanévben pedig a tízezret is átlépte, már 11685 diáknak van autizmus spektrumzavarról diganózisa.
A számok mögött az is állhat, hogy a kilencvenes években vagy egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy értelmi fogyatékosok más csoportjába sorolták őket. Azt ki kell emelni, hogy az autista emberek kb 70 %-a normál intellektusú, a maradék 30 % az, aki társuló értelmi akadályozottsággal, vagy épp kiemelt értelmi képességekkel bír.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is megugrott az autizmus spektrumzavarral küzdők száma.
Egy nemrég publikált kutatás szerint a bioszfenol-A-nak (BPA), a műanyaggyártásban használt gyakori adalékanyagnak is köze lehet hozzá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált és az ADHD-s gyerekek szervezete nem tudta annyira hatékonyan üríteni a BPA-t és a dietil-hexil-ftalátot (egy másik adalékanyag), mint a neurotipikus embereké. Bár még további vizsgálatokra van szükség, de az említett tanulmány szerint is autizmus és az ADHD kialakulásáért genetikai és környezeti tényezők egyszerre felelősek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.